(Budapest, 1918. ĂĄprilis 14- New York, 2008. mĂĄjus 22.) fotĂłriporter, fotĂłmĹąvĂŠsz. Robert Capa Ăśccse.
BĂĄr diĂĄkkorĂĄban orvos szeretett volna lenni, friss ĂŠrettsĂŠgijĂŠvel a zsebĂŠben mĂŠgis PĂĄrizsba ment, s hogy megtanulja a nyelvet, beĂĄllt fĂŠnykĂŠpĂŠsz-tanoncnak FehĂŠr Imre (Emeric FehĂŠr) mĹątermĂŠbe. FranciĂĄul ugyan nem tanult sokat, mert mindig magyarul beszĂŠlgettek, bĂĄtyja kĂŠpeinek laborĂĄlĂĄsĂĄval viszont nagy gyakorlatra tett szert. 1937-ben ĂŠrkezett AmerikĂĄba, ahol Ĺ is felvette bĂĄtyja vĂĄlasztott vezetĂŠknevĂŠt, Ăgy lett Friedmann KornĂŠlbĂłl Cornell Capa. A mĂĄsodik vilĂĄghĂĄborĂşban az amerikai lĂŠgi felderĂtĂŠs szĂĄmĂĄra fotĂłzott, de csak a hĂĄborĂş utĂĄn kezdett hivatĂĄsos fĂŠnykĂŠpĂŠszkĂŠnt dolgozni. TudĂłsĂtĂłkĂŠnt sok idĹt tĂśltĂśtt DĂŠl-AmerikĂĄban ĂŠs AngliĂĄban, kĂŠpeit tĂśbbek kĂśzĂśtt a Life kĂśzĂślte. 1954-ben, bĂĄtyja halĂĄlakor ĂĄtvette a Magnum elnĂśksĂŠgĂŠt, folytatta fotĂłriporteri tevĂŠkenysĂŠgĂŠt KiĂĄllĂtĂĄsokat szervezett, fotĂłtanfolyamokat indĂtott, kiadvĂĄnyokat jelentetett meg. 1974. ĂĄprilis 14-ĂŠn pedig New Yorkban megnyĂlt ĂŠletmĹąve legjelentĹsebb alkotĂĄsa, az International Center of Photography, ami az idĹk sorĂĄn a fĂŠnykĂŠpezĂŠs egyik igazi kĂśzpontjĂĄvĂĄ vĂĄlt.
ForrĂĄs: Kincses KĂĄroly
Az elsĹ nagyĂźzemileg is gyĂĄrtott emulziĂłs papĂr. FĹkĂŠnt vizitkĂĄrtyĂĄkhoz, kabinetportrĂŠkhoz hasznĂĄltĂĄk, elsĹsorban a szolgĂĄltatĂł fĂŠnykĂŠpĂŠszek. E tĂŠren lassan teljesen kiszorĂtotta az albuminkĂŠpeket. MeghatĂĄrozĂĄsĂĄnĂĄl segĂt, hogy lĂĄthatĂłan tĂśmĂśtt, sĂma, zsĂros tapintĂĄsĂş, fĂŠnyes a felĂźlete, amely minden mĂĄs eljĂĄrĂĄsnĂĄl kĂśnnyebben kopik, viszont kevĂŠsbĂŠ fakul. SzĂne a sĂĄrgĂĄtĂłl a szĂŠpiĂĄn ĂĄt a kĂŠkes-bĂborig terjed, attĂłl fĂźggĹen, hogy milyen szĂnĹą barit van az emulziĂł alatt, illetve, hogy milyen szĂnezĂŠsi eljĂĄrĂĄsnak vetettĂŠk alĂĄ. MikroszkĂłp alatt felĂźlete folytonos, a papĂr rostjaibĂłl a baritrĂŠteg miatt semmi sem lĂĄtszik. BĂĄrium-szulfĂĄttal, zselatinnal baritĂĄltĂĄk a papĂr felĂźletĂŠt, majd gĂŠppel kollĂłdiumot hordtak fel rĂĄ. Mivel a kollĂłdium a fĂŠnyĂŠrzĂŠkeny ezĂźsthalogenidet is tartalmazta, ezĂŠrt emulziĂłs papĂrnak nevezzĂźk. ĂltalĂĄban kontaktmĂĄsolĂĄssal napfĂŠnyen exponĂĄltĂĄk, kimostĂĄk, majd aranyfĂźrdĹben szĂneztĂŠk, nĂĄtriumtioszulfĂĄtban fixĂĄltĂĄk, mostĂĄk, szĂĄrĂtottĂĄk, gyakran kasĂroztĂĄk.
George Wharton Simpson fedezte fel, majd 1867-ben J.B. Obernetter tĂśkĂŠletesĂtette (Ăgy lett gyĂĄrilag is elĹĂĄllĂthatĂł).
ForrĂĄs: Kincses KĂĄroly: Hogyan (ne) bĂĄnjunk (el) rĂŠgi fĂŠnykĂŠpeinkkel? cĂmĹą kĂśnyve
( - ) fĂŠnykĂŠpĂŠsz.
MĹąterme: NyĂregyhĂĄza, Bessenyei tĂŠr 7. Royal SzĂĄllĂł 1915. k.-1929-
ForrĂĄs: JĂłsa AndrĂĄs MĂşzeum-NyĂregyhĂĄza
MĂĄs nĂŠven kĂŠknyomat. SzĂŠlesebb kĂśrben csak az 1890-es ĂŠvektĹl hasznĂĄltĂĄk, egĂŠszen az 1950-es ĂŠvekig. ĂltalĂĄban kĂśtĹanyag nĂŠlkĂźli, nem ezĂźst alapĂş fĂŠnykĂŠpĂŠszeti. SzĂne jellegzetesen kĂŠk, bĂĄr szĂnezni is tudtĂĄk, Ăgy barna, zĂśld ĂŠs fekete vĂĄltozatai is ismertek. Az egyszerĹąbb eljĂĄrĂĄs kĂŠk alapon fehĂŠr vonalakat eredmĂŠnyez, de Joseph Pizzighelli leĂrĂĄsa alapjĂĄn fehĂŠr alapon kĂŠk vonalat is lehetett kĂŠszĂteni. OlcsĂł anyaga, egyszerĹą kidolgozĂĄsa miatt a mĹąkedvelĹk is hasznĂĄltĂĄk, valamint tervrajzok korabeli fĂŠnymĂĄsolĂĄsĂĄra alkalmaztĂĄk. RendkĂvĂźl tartĂłs. FelĂźlete ĂĄltalĂĄban matt, a papĂr rostjai nem fedettek, ezĂŠrt faktĂşrĂĄja jĂłl lĂĄthatĂł. Az esetek nagy rĂŠszĂŠben a kĂŠpet hordozĂł papĂr ĂŠs a kĂŠp felszĂne azonos, s a kĂŠp hĂĄtulja ĂŠs eleje egyforma papĂrszerkezetet mutat. Ăjabban ismĂŠt terjedĹben van a kreatĂv fotogrĂĄfusok kĂśrĂŠben. Az eljĂĄrĂĄst a gĂśdĂśllĹi fotĂłtechnika-tĂśrtĂŠneti tĂĄborban kezdtĂźk oktatni 1983-tĂłl. FelfedezĹje Sir John Herschel.
ForrĂĄs: Kincses KĂĄroly: Hogyan (ne) bĂĄnjunk (el) rĂŠgi fĂŠnykĂŠpeinkkel? cĂmĹą kĂśnyve