(1838- Szeged?, 1881. mĂĄrc. 30) fĂŠnykĂŠpĂŠsz.
Kiterjedt fĂŠnykĂŠpĂŠsz dinasztia egyik tagja. MĹąterme: Szeged, A Hoffer-hĂĄz udvari ĂŠpĂźletĂŠben, a fĹreĂĄltanoda mellett. Lauscher ĂŠs TĂĄrsa nĂŠven Szeged, a FĹreĂĄliskola hĂĄta mĂśgĂśtt lĂŠvĹ Ăşj Hoffer-fĂŠle hĂĄz udvarĂĄn 1875. aug.8-tĂłl-1879. Letzter ĂŠs Lauscher nĂŠven is volt mĹątermĂźk Szegeden. Lauscher Ăśzvegye nĂŠven Letzter Nanette folytatta az ipart. 1881-1883. kĂśzt Szegeden.
ForrĂĄs: MĂłra Ferenc MĂşzeum â Szeged
nincs adat
(1832? Sebeskellemes /Ĺ ariĹĄskĂŠ LĂşky/ 1840. februĂĄr 20.â Kassa, 1911. jĂşlius 8.) fĂŠnykĂŠpĂŠsz, vĂŠsnĂśk
1856-ban kezdett fĂŠnykĂŠpezni KassĂĄn. 1860-ban a Hauptgasse (FĹ utca) 25 (vagy 462) alatti mĹątermĂŠt az akkor legkorszerĹąbbnek szĂĄmĂtĂł berendezĂŠssel lĂĄtta el. Csaknem fĂŠl ĂŠvszĂĄzadon keresztĂźl mĹąkĂśdĂśtt, az 1900-as ĂŠvek elejĂŠn adta ĂĄt a Skalnik ĂŠs Fia cĂŠgnek. FiĂłkmĹątermet nyitott LĹcsĂŠn 1865 kĂśrĂźl, Szegeden 1869-tĹl, TemesvĂĄrott. Sok Letzter fĂŠnykĂŠpezett, gyakran nem adtĂĄk meg keresztnevĂźket, ezĂŠrt nagy a keveredĂŠs a kĂźlĂśnbĂśzĹ vĂĄrosok kĂźlĂśnbĂśzĹ vagy azonos Letzter fĂŠnykĂŠpĂŠszei kĂśrĂźl. Letzter ĂŠs Keglovich, Letzter ĂŠs TĂĄrsa, Letzter ĂŠs Lauscher nĂŠven is dolgozott. VĂĄllalkozĂł szellemĹą Ăźzletember volt, hamarosan Kassa tiszteletremĂŠltĂł polgĂĄra lett, nagy adĂłbefizetĂŠseivel. PortrĂŠk ĂŠs vĂĄroskĂŠpek, tablĂłk maradtak fenn tĹle a kassai Kelet-SzlovĂĄkiai MĂşzeumban. KiĂĄllĂtott 1857-ben az ElsĹ FelsĹ-magyarorszĂĄgi MezĹgazdasĂĄgi ĂŠs Ipari KiĂĄllĂtĂĄson. 1860-ban mĹątermĂŠt a legĂşjabb fĂŠnykĂŠpĂŠszeti technikĂĄval szerelte fel, melynek megtekintĂŠsĂŠre a sajtĂł ĂştjĂĄn hĂvta fel a kĂśzĂśnsĂŠget. PĂŠnztĂĄrnoka volt az IparkamarĂĄnak, Ăźzleti tanĂĄcsos, ĂźlnĂśke az Ăźzleti bĂrĂłsĂĄgnak, tagja a MĂşzeumi Egyletnek. ElkĂŠszĂtette Ferenc JĂłzsef kassai lĂĄtogatĂĄsĂĄn a kirĂĄly chromotĂpia arckĂŠpĂŠt. RĂŠszt vett az 1878-as elsĹ pĂĄrizsi vilĂĄgkiĂĄllĂtĂĄson.
Szegeden 1869-ben nyitotta mĹątermĂŠt a DĂĄni utca 2. Ăśzv. KĂĄtaynĂŠ hĂĄzĂĄban, itt nem sokĂĄig mĹąkĂśdĂśtt. Egy ĂŠv mĂşlva mĂĄr ĂĄllandĂł mĹątermet ĂŠpĂtett a KĂĄrĂĄsz utca 347. alatt, a KĂśnyĂśk utca sarkĂĄn, a PrĂłfĂŠta vendĂŠglĹ mellett, Auer ĂłrĂĄs hĂĄzĂĄban. VĂĄroskĂŠpeit Burger ĂŠs DĂśrner Iskola utcai kirakatĂĄban tette kĂśzszemlĂŠre 1872-ben. Letzter idĹnkĂŠnt kĂśrutakra megy, hogy âa kĂśzĂśnsĂŠg ne csak a nagy vĂĄrosokban, hanem kisebbekben is jĂłl sikerĂźlt fĂŠnykĂŠpek birtokĂĄba jusson, mert Ăgy nem lesznek kĂŠnytelenek affĂŠle utazĂł fĂŠnyĂrdĂĄszok tĂśkĂŠletlen fĂŠnykĂŠpeire szorĂtkozni.â
ForrĂĄs: Kincses KĂĄroly
nincs adat