(Nagykanizsa, 1899. december 17 – Budapest, 1962. május 30.) fotóriporter, fotóművész.
A két háború közti időszak egyik legsikeresebb, ugyanakkor talán legnagyobb hatású fotósa. A magyaros stílus kiemelkedő képviselője. Jól komponált képeit merész fény–árnyék hatások, ellenfény, tükörfényes felületű brómezüst papír, lendület jellemezte. 1918-ban érettségizett, utána hivatalnokként dolgozik, és csak amatőrként fényképez. 1927-től Balogh Rudolf tanítványa. Hivatásos fényképész lett, sőt egy társával fotóüzletet is nyitott a fővárosban Sok amatőrt és hivatásos fényképészt tanított. Fotói megjelentek a Stefan Lorant szerkesztette Picture Postban és a Lilliputban, de a Vanity Fair, a Harper’s Bazaar, a London News is közölte felvételeit. Legnagyobb sikerét a Libák című képével aratta, mely 1931-ben a svájci Camera című folyóirat által rendezett pályázaton az egész fotóvilág szavazata alapján kapta meg az ezer aranyfrankot kitevő első díjat. 1934-ben a fotóvilág akkori legmagasabb elismerését, a londoni Royal Photographic Society Emerson-plakettjét kapta. 1938-ban az American Photography Yearbook 13 424 kiállító művésze között az 5. helyet foglalta el.
A II. Világháború alatt munkaszolgálatos, deportálják, élve megúszta, 1945-ben került a mauthauseni lágerből haza. 1950-ben tizedmagával létrehozza a Fotókollektíva munkaközösséget; 1951-ben őt is államosították, felszerelésével együtt erőszakkal beléptették a Magyar Fotó Állami Vállalathoz. 1956-tól a jogutód MTI fotóriportere. A magyaros stílus eredményeit, hagyományait megpróbálta átmenteni a szocialista realizmus talajára.
Forrás: Kincses Károly
nincs adat
nincs adat
(Ozora,1881- Székesfehérvár, 1920) fényképész
Műterme: 1907-ben Székesfehérváron mint helyben állandó lakos kérvényezte, hogy a városban önálló fényképész ipart gyakorolhasson. Az iparlajstromban 10/1907. sz. alatt szerepel. Műtermét a Rákóczi u. 5. számú házban alakította ki. 1908-ban hadmentességet kapott, 1915-ben ismét kérelmezte. Ez évben kelt két hatósági bizonyítványból a következőket tudhatjuk meg: fehérvári műtermében "állandóan 3-4 alkalmazott dolgozik. Székesfehérvárott, Pécsett és Győrött "Enyveshát" műtermei vannak, amelyeket állandóan és kizárólag egyedül vezet. A felvételeket fehérvári műtermében készíti ki. Ha be kell vonulnia, úgy kénytelen lenne eme vállalatokat feladni, ami által az azokban alkalmazott összesen 15, részben családos egyén kereset nélkül maradna. Virág Sándor műtermének fennmaradása nem csak jól megalapozott vállalat további létezés szempontjából, hanem a város közönsége érdekében is kívánatos."
Forrás: Kincses Károly