Szigetbecse a 20. századi fotográfia talán legelismertebb alkotóművésze, André Kertész Emlékmúzeumával büszkélkedhet. Az 1894-ben született André Kertész gyermek- és ifjúkorában sok időt töltött rokonainál Szigetbecsén. Első felvételein gyakran megjelenik az itteni táj, lakóival együtt. André Kertészben élete végéig megmaradt ez a szoros kötődés, ezért örömmel fogadta a tervet, hogy felépítenek számára a faluban egy, a régi rokoni portához hasonlatos házat. Kertész a létesítendő múzeumnak felajánlotta és el is küldte 120 eredeti, szignált fotográfiáját. Kertész ide került a művész New York-i lakásának néhány bútora és személyes használati tárgya is. Az André Kertész Emlékmúzeum 1985-ben nyitotta meg kapuit, majd a falu 1994-ben a múzeum felújításával, emléktábla avatásával emlékezett meg Kertész születésének száz éves évfordulójáról. A házban André Kertész 120 fotográfiája látható, és időszaki kiállításoknak is helyet ad. Az intézmény vezetője Magasicz Lajos polgármester.
André Kertész Fotómúzeum és Emlékház honlapja
forrás: http://www.artportal.hu
A Báthori István Múzeum Szabolcs-Szatmár-Bereg megye egyik legrégebbi és leggazdagabb intézménye, 60 ezer műtárgyat őriz. Alapítója dr. Szalontai Barnabás (1919-1984) Állami-díjas múzeum igazgató. A városban folyó építkezések során felszínre került rendkívül gazdag régészeti leletanyagok, nemcsak őt, de tanítványait, s a város egész lakosságát lázba hozta. Ezt követően széleskörű társadalmi összefogással, hetekig-hónapokig utcáról-utcára járva, padlástól a pincéig mindent átvizsgálva összegyűjtötték a paraszti élet, a hagyományos paraszti kultúra emlékeit. A múzeum első kiállítása 1955-ben nyílt meg, a városi művelődési ház két helyiségében. Az így létrejött helytörténeti múzeum, 1955-ben vált hivatalosan is közgyűjteménnyé. Miután a 1950-es évek végén sikerül a múzeum céljára megszerezni a volt minorita rendház épületét, s azt nagy anyagi költségekkel műemléki szempontból is helyreállították, a Báthori István Múzeum méltó elhelyezést nyert, s méltán vált az 1970-es évekre nemzetközileg is elismert tájmúzeummá. Igazgatója Dr. Szabó Sarolta.
Báthori István Múzeum honlapja
forrás: http://www.nyirbim.hu
A Déri Múzeum Debrecen egyik legnevezetesebb közgyűjteménye. Löfkovics Artúr ékszerész-műgyűjtő adományából alakult meg a Városi múzeum 1902-ben. Fejlesztésében különösen kiemelkedő szerepe volt Zoltai Lajosnak (1905-1929), Ecsedi István etnográfusnak (1912-1929) és Sőregi János történésznek 1936-1950-ig. A Városi Múzeum gyűjteményének gyarapodását 1920-ban Déri Frigyes (1852-1824) bécsi selyemgyáros hatalmas kollekciójának (iparművészeti, művészeti, népművészeti, kelet-ázsiai és numizmatikai anyagok) adománya lendítette fel, még ebben az évtizedben sor került új múzeumi épület létesítésére. Természettudományi gyűjteménye 3000 egyedi muzeális darabot, s 20 ezer ún. szekrénykataszterként leltározott anyagot tartalmaz. A régészeti tár 60 ezer körüli kiváló paleolit-, neolit- és népvándorláskori leletet, a történeti anyag 40 ezer, a néprajzi gyűjtemény 22 ezer körüli, a képzőművészet 10 ezer, az iparművészeti anyag 20 ezer muzeális tárgyat mondhat magáénak. A történeti formákkal épült múzeum – előtte Medgyessy szobraival - Debrecen belvárosának ékessége. A Déri Múzeum 2012 nyaráig - felújítási és korszerűsítési munkálatok miatt - zárva tart. Az intézményt Lakner Lajos vezeti.
forrás: Wikipédia
A JPM Új- és Legújabb kori Történeti Osztálya (Várostörténeti Múzeum) Pécs város patinás, legrégibb ipari műemlék épületében található, a Felsőmalom u. 9. szám alatt. A hangulatos belső udvarral rendelkező épületegyüttesben a 18. századtól tímármanufaktúra, táncteremmel, színpaddal rendelkező vigalmi helyszín, sőt kádfürdő is működött egykor. A 19. század folyamán az épületegyüttes magtárral és munkásbérházzal bővült. A pécsiek körében „Derfli”-ként ismert tímárház 1985-től ad otthont a múzeum gazdag gyűjteményeinek és kiállításainak. Az elmúlt évszázadok múltja iránt érdeklődő látogatók mellett, kutatási céllal is gyakran keresik fel a múzeumot, az itt őrzött, gondozott gyűjteményeket. A Várostörténeti Múzeum az egyetemisták számára is nyitott gyakorlóterep, múzeológiai kurzusok helyszíne. A kiválóan felszerelt, felújított foglalkoztató térben – a PADLÁS-on - pedig számos tanuló szerez élményeket, ismereteket Pécs városa és Baranya megye múltjáról. Az állandó történeti kiállítás berendezett enteriőrökkel, eredeti műtárgyakkal, makettekkel, sok fotográfiával valódi múltidéző sétára invitálja a látogatókat. A gyűjteményi darabok közül említhetjük példaként a textíliákat, szőnyegeket, zászlókat, fegyvereket, képes levelezőlapokat, ipar- és technika történeti, iskolatörténeti érdekességeket és természetesen a talán leggyakrabban az érdeklődés középpontjába kerülő régi fotográfiákat is. Az intézmény vezetője Dr. Fabényi Júlia.
Janus Pannonius Múzeum honlapja
forrás: Gál Éva főmúzeológus
Az ország egyik legrégebbi alapítású múzeumának elődje az 1868 decemberében, Nagykállóban létrehozott Szabolcs megyei Régészeti Társulat, amelyet Dr. Jósa András kezdeményezésére alapítottak. 1871-ben született meg az első "kiállítás": az akkori vármegyeháza főispáni lakosztályában az érdeklődők két vitrinben régészeti leleteket tekinthettek meg. Az innen származó tárgyak 1876-ban szerepeltek a Budapesten megrendezett régészeti világkiállításon is. A régészeti gyűjteményt Jósa fejlesztette nagy értékű, bronzkori anyaga miatt nemzetközileg is nyilván tartott múzeummá. A Nagykállóban előbb kórházi főorvosként, majd 1873-tól vármegyei főorvosként tevékenykedő Dr. Jósa András 1884-ben tette át székhelyét Nyíregyházára. Megszervezte és modern alapokra fektette az egészségügyet, miközben jelentős régészeti ásatásokat végzett a megyében. A múzeum mai, neoklasszicista hangvételű épülete 1925-ben készült el, tervezője Maróthy Kálmán. 1974-től a földszinti traktus a Megyei Levéltárnak, az emeleti részek a Szabolcs-Szatmár Megyei Múzeumok Igazgatóságának és a Jósa András Múzeumnak adott otthont. A társbérlet 1999-ben szűnt meg, amikor a levéltár anyagát új épületbe költöztették. A Jósa András Múzeum a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Múzeumok Igazgatóságának központi, megyei gyűjtőkörű intézménye, vezetője Dr. Bene János.
forrás: http://www.josamuzeum.hu
Az először bábszínháznak, majd rendezvényteremnek szánt, romantikus stílusú zsinagóga- épületet felújítva és átalakítva 1991-ben adják át a múzeum céljaira. Kincses Károly igazgató vezetésével nyitja meg kapuit a Magyar Fotográfiai Múzeum. Az intézmény megnyitását követő évben az igazgató meghívására, igazgató-helyettesi munkakörbe került dr. Kolta Magdolna, aki a múzeum működtetésében és a tudományos munkában is részt vett. Kettejük munkájának eredményeképpen a múzeum alapításkori gyűjteménye megsokszorozódott, illetve elindult a gyűjtemény feldolgozása. Két könyvsorozatot is útjára indítottak, hiánypótló munkákat a magyar fotográfia témaköréből. A Magyar Fotográfiai Múzeum megalakulása óta gyűjti, restaurálja, tudományosan feldolgozza, kiállítja gyűjteményének darabjait. Ezen kívül könyveket ad ki, évente három-négy monográfiával gyarapítva a magyar fotós szakirodalmat. Tudományos kutatókat segít, maga is végez alapkutatásokat, fejleszt adatbázisokat. Évente 5-6 kiállítást rendez saját épületében és ugyanannyit más helyszíneken, gyakran külföldön. Dolgozik azon, hogy megduplázza önmagát, azaz teljes gyűjteményét, szolgáltatásainak mindegyikét elérhetővé tegye az interneten is. A múzeum igazgatója 2006-óta Baki Péter.
Magyar Fotográfiai Múzeum honlapja
forrás: http://www.fotomuzeum.hu
A Móra Ferenc Múzeum elsősorban a magyar történelmi múltat és a magyar honfoglalás kor előtti idők kultúráit mutatja be. A Városi Múzeumot és a Somogyi-könyvtárat 1883-ban alapították Somogyi Károly esztergomi kanonok a városnak adományozott könyvtárából. 1896-ban készült el az új, ma is használt neoklasszicista stílusú épület Steinhardt Antal és Láng Adolf tervei alapján. A múzeumi és könyvtári együttes intézményt Közművelődési Palotának nevezték, a 19. században Reizner János, Szeged város történetének kiváló ismerője vezette. A 20. század elején íróként, újságíróként is közismert muzeológusok igazgatták, többek között Tömörkény István és Móra Ferenc. Trogmayer Ottó régészeti kutatóként és egyetemi oktatóként került az igazgatói székbe. Ő majdnem három évtizedig állt a múzeum élén, igazgatása alatt épült ki az ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark. Igen gazdag régészeti gyűjteménnyel rendelkezik az intézmény, ez 270 ezernél több múzeumi tárgyat foglal magába. A természettudományi gyűjteményében mintegy 50 ezer, néprajzi tárában 15 ezer, képzőművészeti részlegében 8200 múzeumi tárgy, numizmatikai gyűjteményében 57 ezer érme található. A Móra Ferenc Múzeum mind a szegedi városi és a Csongrád megyei múzeumoknak anyaintézménye. Jelenleg Fogas Ottó régész áll a múzeum élén.
forrás: Wikipédia
A köztudatban Szent István Király Múzeumként élő intézmény ma valójában a Fejér Megyei Önkormányzat fenntartásában működő Fejér Megyei Múzeumok Igazgatósága alá tartozó, mintegy 19 kiállító- és kutatóhelyből álló intézményrendszer. Kilenc székesfehérvári, valamint tíz Fejér megyei kiállítóhelyet foglal magában. A múzeum négy tudományterület leletanyagait gyűjti, rendszerezi, kutatja és mutatja be az érdeklődő látogatóknak. Hét régészeti jellegű kiállítása működik Székesfehérváron, Dunaújvárosban és Tác/Gorsiumban. A néprajz emlékei négy, a történettudomány gyűjtései kettő, a képző és iparművészet hat kiállításban van jelen. A múzeum kitűzött célja, hogy a múlt emlékeit, az abból kibomló ismereteket, a jelenben folyamatosan életre keltő művészetet oly módon tárja a látogatók elé, hogy az számukra izgalmas, érthető, élvezhető "időutazást" jelentsen, s hozzájáruljon jelenünk árnyaltabb megértéséhez. A Szent István Király Múzeum küldetése a régészet, a néprajz, a képző- és iparművészet, a helytörténet tárgyi és szellemi örökségének gyűjtése, feldolgozása, kutatása, konzerválása, megőrzése és bemutatása Az intézmény vezetője Dr. Demeter Zsófia
Szent István Király Múzeum honlapja
forrás: http://www.szikm.hu