Magyar Fotográfusok Háza




	Meghosszabbítva! Nézz az ég felé! Ûrlenyomat Égi objektumok és jelenségek - Kiállítás a Csillagászat Nemzetközi Éve 2009 alkalmából A kiállítást megnyitja: Sztevanovity Zorán, előadóművész A kiállítást bemutatja: Mizser Attila, a Magyar Csillagászati Egyesület főtitkára és Kincses Károly fotómuzeológus, kurátor Megtekinthető: 2009. június 25. - szeptember 27. minden hétköznap 14-19 óra között, hétvégén 11-19 óra között.

Ûrlenyomat · 100 (…éve hunyt el Gothard Jenő) · MCSE

Berkó Ernő: Az éjszaka színei, 2007, Szécsény

A távoli települések közvilágítása által okozott fényszennyezés időnként meglepően látványos színekkel festi meg éjszaka a csillagok elé úszó felhőzetet. A sárga színért az utcai nátriumgőz lámpák fénye a felelős.

A felvétel Canon EOS 300D-vel és 16 mm Zenitar objektívvel, 30 másodperces expozícióval, ISO 1600-as érzékenységgel készült.

Csabai István: Holdfogyatkozás, 2008

Holdfogyatkozás idején a Föld a Nap és a Hold közé kerül, így árnyéka égi kísérőnkre vetül. A holdfogyatkozás lehet részleges és lehet teljes, a jelenség tartalma elérheti a 3-4 órát. A földárnyékba belépő Hold csodálatos színeket ölt, az árnyék pereme kékes, zöldes színű, középső része viszont narancsos vagy mélyvörös árnyalatot ad foltos képű társunknak. A színpompás árnyék oka a földi légkörben keresendő, amely lencse módjára megtöri a napfényt, és bevetíti a Föld egyébként teljesen sötét árnyékába. A Holdról ilyenkor napfogyatkozás látható, miközben bolygónk körül vöröses glóriaként fénylik az éltető légkör.

A kép a 2008. augusztus 16-án bekövetkezett holdfogyatkozáskor, Zeiss AS100/1000-es objektívvel, Nikon D300-as géppel, 400 ASA érzékenységű filmre készült.

Csabai István: Sarki fény, 2003, Zagyvarékas

2003. november 20-án a rendkívül erős naptevékenység miatt hazánkból is látható sarki fény alakult ki. A Napból érkező töltött részecskék ilyenkor a Föld mágneses terébe kerülnek, abba a mágneses térbe, amely az iránytű állásáért is felelős. Ezek a részecskék aztán a pólusok felé vándorolnak a mágneses erővonalak mentén, és az Északi-, illetve a Déli-sark fölött a légkör molekuláiba csapódva hozzák létre színpompás fényjátékukat. A kép Zagyvarékason készült, ahol órákon keresztül szinte lángolt a vörös és zöld fényekben tündöklő égbolt.

A felvétel Olympus OM1 fényképezőgéppel, Fuji 800 negatív 21 mm-es objektívvel 3 perc expozícióval készült.

Éder Iván: Lófej-köd, Lovasberény

Hogy a látványos mélyég-objektum miért kapta a Lófej-köd elnevezést, nem szükséges megmagyarázni. A Lófej-ködöt, hivatalos elnevezéssel B 33-at, 1899-ben fedezték fel fotografikus úton. Barnard híres sötétköd-katalógusában a 33-as sorszámot kapta, innen származik a B 33 elnevezés. A sötét porködöt a háttérben látható IC 434 „előtt” látjuk, ez a világító gázköd teszi számunkra láthatóvá (és ilyen látványossá) a Lófej-ködöt.

2007.01.16. 130/780 APO refraktor, 19x16 perc, ISO 800, Canon EOS 350D

Éder Iván: A Holmes-üstökös, 2007, Urak Asztala, Pilis

2007 októberében néhány nap leforgása alatt egymilliószorosára fényesedett ki a Holmes-üstökös. A távcsővel is csak nehezen észlelhető kométa szabad szemmel is könnyen láthatóvá vált. Nem tudjuk, pontosan mi volt az oka a hatalmas robbanásnak, melynek eredménye a gyorsan táguló por-és gázfelhő, melyet Éder Iván örökített meg 2007 novemberében. Az üstököst Edwin Holmes fedezte fel 1892. november 6-án, így akár Sherlock Holmes is láthatta volna...

2007.11.04. 130/780 APO refraktor, 15x5 perc expozíció, ISO 800, Canon EOS 350D

Éder Iván: Boszorkányfej-köd, 2008, Ágasvár, Mátra

Bár ez a riasztó külsejű az Eridanus csillagképben található, azonban alig másfél fokkal nyugatra van a Rigeltől, az Orion második legfényesebb csillagától. A kék szuperóriás mintegy 40 fényévnyi távolságból világítja meg a ködösséget, amit látunk, az a Rigel visszavert fénye. Sajnos maga a Rigel a képen nem látható.

2008.02.08-09. 80/600 APO refraktor, 56x5 perc expozíció, ISO 800, Canon EOS 350D

Szendrői Gábor: Teljes holdfogyatkozás, 2007

Teljes holdfogyatkozás idején kísérőnk teljes egészében belemerül a Föld árnyékába. Ha középen halad át, akár másfél órán keresztül is teljes takarásban maradhat. Bár a földárnyék eléri a Holdat, az mégsem sötétül el teljesen. A földi légkör által az árnyékba vetített fény nem mindig azonos erősségű. Megfigyelték, hogy nagy vulkánkitörések után, amikor a felsőlégkör portartalma megnő, a holdfogyatkozások sokkal sötétebbek, mint a köztes időkben. Rendesen a vörösesen derengő Hold a teljes fogyatkozás idején is látható az égen, de a legsötétebb fogyatkozások alkalmával szinte eltűnik egünkről.

A felvétel 360/1500 mm Newton-távcsővel, Canon EOS 300Dkamerával, ISO 100-as érzékenységgel készült.

„Olyan kiállítást tervezünk, mely a tudományos fényképezés és a fotóművészeti alkotások közti, gyakran indokolatlanul széles árkot próbálja meg kicsit csökkenteni. Miközben az elképesztő égi jelenségeket nézzük, ismert bolygókat, égitesteket, galaxisokat ismerünk fel a fényképeken, azonközben fényévek százezreit, millióit utazzuk be, s megértjük, ha akarjuk, micsoda jelentéktelen kis gömböcskén élünk oly nagyon öntelten. Mindeközben megemlékezünk a csillagászati fotográfia egyik magyar úttörőjéről, Gothard Jenőről is, aki most 100 éve halt meg.”
(Kincses Károly)

2009 a Csillagászat Nemzetközi Éve. A Magyar Fotográfusok Háza, a Magyar Csillagászati Egyesület és az ELTE Gothard Asztrofizikai Obszervatórium együttműködésével csatlakozott a rendezvénysorozathoz. Az ENSZ és az UNESCO által meghirdetett év nagyszerű alkalom arra, hogy minél szélesebb körben megismertessük a csillagászat eredményeit a fotográfia eszközrendszerének segítségével. A digitális fotótechnika használatával egyre látványosabb felvételek születnek az égitestekről, az égi jelenségekről. A kiállításon kortárs csillagászok olyan asztrofotóiból mutatunk be válogatást, melyek tudományos szempontból nagy jelentőséggel bírnak, ugyanakkor a széles közönség számára is értékes látványt nyújtanak, autonóm művészeti értékük kimagasló. A kiállítás szerves része e mellett Gothard Jenő halálának 100 éves évfordulójára rendezett külön kiállítás, ami egyedülálló szakmai jelentőséggel bír. Gothard Jenő a legjelentősebb magyar asztrofotográfus volt. Képei, fotográfiával kapcsolatos tárgyai, könyvei még soha egyetlen alkalommal sem voltak kiállítva Budapesten együtt. A kiállításhoz kapcsolódóan számtalan különleges eseményre, rendezvényre és programra is sor kerül majd. A kiállításhoz naptár-katalógus készült a Magyar Csillagászati Egyesülettel való együttműködésben.

A kiállítás kurátora: Kincses Károly, fotómuzeológus

A kiállító művészek:
Berkó Ernő, Braskó Sándor, Csabai István, Deli Tamás, Éder Iván, Francsics László, Horváth Attila Róbert /Hoze/, Kerekes Gábor, Ladányi Tamás, Szendrői Gábor, Szigeti Gábor Csongor, Szilágyi Lenke, Szitkay Gábor

Köszönjük az alábbi személyeknek és intézményeknek, hogy hozzájárultak a kiállítás létrejöttéhez:
Budapesti Távcső Centrum
Eötvös Lóránd Tudományegyetem Gothard Asztrofizikai Obszervatórium
Magyar Csillagászati Egyesület
Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum
TIT Uránia Csillagvizsgáló - Budapesti Planetárium

Külön köszönet Francsics Lászlónak és Mizser Attilának a kiállítás létrehozásában nyújtott segítségükért.

A kiállítás és a kiállítás naptár-katalógusának megvalósítását támogatta:
OKM, NKA, Fővárosi Önkormányzat, Fővárosi Önkormányzat Budapest Közgyűlés Gazdasági Bizottsága

Médiatámogatóink:
HVG, Klubrádió