Mai Manó Galéria („Kis Manó”)

KEZDETBEN

A világ teremtése a világ szó kimondásával volt azonos. Kezdetben vala az Ige, mondja János evangéliuma. Legyen világosság, mondja a Teremtés Könyve, Károli Gáspár fordításában. Elválasztani a fényt a sötétségtől, ez volna a teremtés művelete.

A Világ tehát csak a világ által mutatkozhat meg.

Let there be light, így a King James-biblia. Es werde Licht, így Lutheré. Az oltári mázlira, hogy a fényt és az univerzumot mi, magyarok ugyanazzal a szóval nevezhetjük meg, már az egyik legkorábbi nyelvemlékünk, az Ó-magyar Mária siralom szövege is rávilágít. Világnak világa, (Lux Mundi), így nevezi Mária Jézust. Fénynek, ami megjelent a Világban. A Világ Megvilágosodásának.

A fényképezés a fény történetének rögzítése. Leírás tehát, krónika, de teremtés is egyben - a jó kép létre hoz, léteztet, azaz megvilágít valami addig még sosem voltat.

A kép mint esemény ugyanakkor következménye, tehát bizonyítéka is annak, ami az érzékeny anyag színe előtt megtörtént. Tanusítvány. Olvastam valahol, hogy az első fénykép föltehetően úgy készült, hogy a villámlástól megriadt dinoszaurusz elejtett egy tojást, a fehérje belecsorgott egy sziklaüreg camera obscurájába, és emulzióként rögzítette a dinó fordított képét, Flinstone Frédi legnagyobb örömére. Kezdetben vala tehát a fénykép, és csak jóval később vala a fényképező. Ha csak az Urat, melynek álneve az iménti anekdotában Mr. Véletlen, ki nem nevezzük az első fotográfusnak.

Egy híres filmrendező egy alkalommal, mikor megkérdezték tőle, hogy megtörtént-e az az esemény, amiről filmet készített, azt válaszolta, persze, különben nem tudta volna lefényképezni.

Minden jó kép pillanatnyi forgatókönyv, valóban, mert megidéz legalább egy elmondható történetet. Néha még ember sem kell hozzá, a puszta tér olyan drámai fényt ver vissza, hogy egy történet elhallgatásának bizonyítékává válik.

Az írás pont annyira elvont, amennyire a kép konkrét. Túlságosan és reménytelenül. Néha egymásban keresik a megváltásukat. Nem mintha a fotó nem lehetne retorikus, vagy a mondat nem volna érzéki. A Kölcsönhatás esetünkben azt jelenti, hogy a képek és a szövegek egymást nézik és olvassák. Értelmezik és megvilágítják. Más és más világokba jutunk, attól függően, hogy melyikkel kezdjük - a képet olvassuk a szöveg felől, vagy a szövegre nézünk a fotó sugallatainak engedve. Gyakorlati dramaturgia - a láthatóvá válnak a narratívák és a perspektívák, a konfliktusok és a szituációk, a karakterek és a katarzisok. Néhol a kép visszavesz a szöveg pátoszából, másutt a szöveg mítikus dimenziót ad a kép látszólagos banalitásának, vagy éppen megmutatja a történet egyik vagy másik szereplőjének nézőpontját. Elmélyül a jelentés, vagy váratlan erővel föltör az irónia. Ebben a kölcsönhatásban mutatkozik meg, hogy minden látvány mögött ott van valami érvényes, ám addig láthatatlan jelentés, amit éppen a fénykép hoz világra. A kamera, Tandori szép szavával, valóban tényfékezőgép, marasztalja az elmúlót, hogy esélyt adjon a lassú értelemnek a színről-színre látásra.

Spiderman, Batman, Superman. A csávók, akik hülye ruhában röpködnek ide-oda, és újra meg újra megmentik a világot.

És a Kameraman?

Róla miért nem csinálnak legalább egy (fény)képregényt? Különben is, macho baromság az egész. És a Kamerawoman? Az ember lánya a felvevőgéppel? Az talán smafu? Mondjuk a Cameron Diaz egész simán eljátszhatná.

Kedves fiúk és lányok, Mannok és Frauk,

BALÁZS ISTVÁN BALÁZS
BECSEY KRISTÓF
BENKÓ TAMÁS
CADOR RIDA
DEÁK KRISTÓF
DÉVÉNYI ZOLTÁN
MAYER BERNADETTE
KISS GRAVI ANDRÁS
KÜRTI ISTVÁN
NAGY MARCELL
NAGY ZÁGON
RÓNAI DOMONKOS
SZILÁGYI FANNI
TÁBOROSI ANDRÁS TÓTH EVELIN JUDIT

ha már egyszer itt valátok, a kezdetben, mentegessétek csak a fénnyel a világot. Ahogy elnézem, a sztoriban biztos benne van még jó néhány évad. Arról nem is beszélve, hogy mennyire ráfér.

Jó szórakozást kívánok.

Németh Gábor