vĂĄlogatĂĄs Zsabokorszky JenĹ munkĂĄibĂłl
A debreceni Gondy ĂŠs Egey fĂŠnykĂŠpĂŠszmĹąterem hagyatĂŠkĂĄrĂłl
A debreceni Gondy ĂŠs Egey fĂŠnykĂŠpĂŠszmĹąterem hagyatĂŠkĂĄrĂłl
âGondy KĂĄroly fĂŠnykĂŠpezĹ masinĂĄja elĂŠ mĂŠg keveredetlen bĂźszkĂŠn, zsinĂłros keleti dĂszpompĂĄban ĂĄllottak fel a fajtiszta magyar urak ĂŠs hĂślgyek ezrei. MidĹn mĂŠg Tisza KĂĄlmĂĄn is balpĂĄrti vezĂŠr volt, Patay Pesta ĂŠs CsanĂĄdy SĂĄndor ĂşrbĂĄtyjaival BlahĂĄnĂŠ tĂŠsasszonyĂŠk piciny lĂĄbanyoma utĂĄn a dĂśbĂśrgĹs debreceni tĂślgypallĂłkon szintĂŠn fel-felballagtak a Szent Anna utcĂĄn a fotogrĂĄfus mĹąhelybe⌠SzĂŠp, hatalmas, Ĺsmagyar vilĂĄg volt mĂŠg az, melynek a kĂŠpeit Gondy KĂĄroly helyes ĂŠrzĂŠkkel, kegyeletesen megĹrizte. EmberĂśltĹnyi ĂŠvtizedek sorĂĄn ugyanis minden felvĂŠtelnek az elsĹ kĂŠpĂŠt (âŚ) fĂŠlretette, mĹąvelĹdĂŠstĂśrtĂŠnetileg is nagyon becses, nagyon ĂŠrdekes, gazdag albumoknak tĂśmegnyi sorozatĂĄban megĹrizte a fekete nagy-gyermekszemĹą Ăśreg mesterâ
(MĂłricz PĂĄl)
A debreceni Gondy ĂŠs Egey fĂŠnyirdĂĄn kĂvĂźl nem sok olyan XIX. szĂĄzadi fĂŠnykĂŠpĂŠszmĹątermet tart szĂĄmon a magyar fotĂłtĂśrtĂŠnet, amelynek munkĂĄssĂĄga a hatalmas mennyisĂŠgĹą, tĂśbb ĂŠvtizedet felĂślelĹ, egyben megĹrzĹdĂśtt fĂŠnykĂŠpanyagnak kĂśszĂśnhetĹen, folyamatkĂŠnt lenne vizsgĂĄlhatĂł.
A Debrecenben 1865-1909 kĂśzĂśtt fennĂĄllt Gondy ĂŠs Egey fĂŠnykĂŠpĂŠszmĹąterem gazdag ĂśrĂśksĂŠgĂŠnek gerincĂŠt a mĹąterem utĂĄnrendelĹ-kĂśnyvei jelentik, amelyekbe a regisztrĂĄciĂł vĂŠgett csaknem negyven ĂŠv minden portrĂŠ-felvĂŠtelĂŠt beragasztottĂĄk a fĂŠnykĂŠpĂŠszek, s amelyek Ăgy a XIX. szĂĄzad mĂĄsodik felĂŠnek teljes lenyomatĂĄt Ĺrzik, vĂĄltozatos kĂŠpĂŠt nyĂşjtva a tĂĄrsadalmi osztĂĄlyoknak, korcsoportoknak, csalĂĄdi- ĂŠs barĂĄti viszonyoknak: Debrecen vĂĄrosĂĄnak ĂŠs a fĂŠnykĂŠpĂŠsz munkĂĄjĂĄnak.
A negyedĂves nagysĂĄgĂş rajzpapĂrokat, kĂŠsĹbb kartonlapokat a mĹąteremben vĂĄgtĂĄk fel ĂŠs vonalaztĂĄk-rĂĄcsoztĂĄk meg, sokĂĄig tintĂĄval, kĂŠsĹbb mĂĄr csak ceruzĂĄval. Minden felvĂŠtelbĹl ĂŠs felvĂŠtel-sorbĂłl beleragasztottĂĄk az elsĹ, nyers pĂŠldĂĄnyt, majd szĂĄmmal ĂŠs nĂŠvvel lĂĄttĂĄk el, de a szĂĄmok gyakran ugranak, mert az egĂŠsz elkĂŠszĂźlt sorozatot jelĂślik, a sorozat minden egyes kĂŠpĂŠt kĂźlĂśn szĂĄmolva, Ăgy az albumbeli szĂĄmsor sokkal magasabb, mint a kĂŠpek valĂłsĂĄgos mennyisĂŠge. A vizitkĂĄrtya-mĂŠrettĹl eltĂŠrĹ nagysĂĄgĂş kĂŠpeket nem, vagy nem ebben az albumsorban regisztrĂĄltĂĄk, nĂŠha azonban feltĂźntettĂŠk a mĂĄs mĂŠretĹą nagyĂtĂĄst, szĂĄmmal-nĂŠvvel megjelĂślve, de a kĂŠpkocka helyĂŠt kihagyva az albumban. Kezdetben mindig kerek szĂĄmnĂĄl hagytĂĄk abba egy-egy album szĂĄmozĂĄsĂĄt, kĂŠsĹbb mĂĄr folytatĂłlagos a szĂĄmozĂĄs, utolsĂł kĂŠpkockĂĄtĂłl az elsĹig. A kĂśteteket 1923 januĂĄrjĂĄban Gondy KĂĄroly Ăśzvegye adta el a VĂĄrosi MĂşzeumnak â ma a DĂŠri MĂşzeum tulajdona.
A 29 kĂśtetben jelenleg 31518 kĂŠp talĂĄlhatĂł, nem szĂĄmolva a sĂşlyosan sĂŠrĂźlt vagy kivĂĄgott kĂŠpeket. Az albumok bekerĂźlĂŠse utĂĄn, a kĂŠpek ĂşjraszĂĄmozĂĄsakor Zoltai Lajos ĂŠs munkatĂĄrsai nĂŠvmutatĂłt is szerkesztettek a kĂśtetekhez, az elsĹ 10 kĂśtet esetĂŠben csak az ismertebb, a tĂśbbiben valamennyi olvashatĂł szemĂŠlynevet besorolva, Ăgy a mutatĂł 22000 nevet tartalmaz.
A sokrĂŠtĹąen vizsgĂĄlhatĂł fĂŠnykĂŠphagyatĂŠkot a vele foglalkozĂł kutatĂłk tĂśbbnyire illusztrĂĄciĂłnak vagy adatnak hasznĂĄljĂĄk, csalĂĄdi, histĂłriai vagy viselettĂśrtĂŠneti szempontokat ĂŠrvĂŠnyesĂtve.
A mĹąteremmel ĂŠs a fĂŠnykĂŠpĂŠszekkel elĹszĂśr Sz. KĂźrti Katalin foglalkozott behatĂłbban: debreceni fĂŠnykĂŠpĂŠszettĂśrtĂŠneti kutatĂĄsai sorĂĄn e mĹąterem tĂśrtĂŠnetĂŠt is vizsgĂĄlta ĂŠs eredmĂŠnyeit szĂĄmos ismeretterjesztĹ cikkben publikĂĄlta.
A mĹąterem, illetve elsĹsorban Gondy KĂĄroly ĂŠs a vĂĄros viszonyĂĄnak tĂĄrsadalomtĂśrtĂŠneti szempontĂş elemzĂŠsĂŠt illetve a kĂŠpek folyamatĂĄbĂłl kiolvashatĂł elvĂĄrĂĄs rendszer vĂĄltozĂĄsĂĄnak, a kĂśzĂśnsĂŠg ĂśsszetĂŠtelĂŠnek bemutatĂĄsĂĄt SzabĂł Anna Viola vĂŠgezte el 2009-ben megjelent kĂśnyvĂŠben (SzabĂł Anna Viola - Gondy ĂŠs Egey FĂŠnykĂŠpĂŠszeti MĹąintĂŠzete Debrecenben 2009) A kĂśnyv A DĂŠri MĂşzeum ĂŠs a Magyar FotogrĂĄfiai MĂşzeum kĂśzĂśs kiadĂĄsĂĄban, A Magyar fotogrĂĄfia forrĂĄsai cĂmĹą sorozatban jelent meg.
KĂŠpek ĂŠs tĂśrtĂŠnetek
1843. jĂşlius 28-ĂĄn kezdte meg mĹąkĂśdĂŠsĂŠt a debreceni gĹzmalom, mely hĂĄrom ĂŠvvel kĂŠsĹbb vette fel IstvĂĄn nĂĄdor nevĂŠt. Igazi rangjĂĄt ĂŠs sikeres mĹąkĂśdĂŠsĂŠt PekĂĄr ImrĂŠnek kĂśszĂśnheti, aki 1864-tĹl 12 ĂŠvig igazgatta a malmot. Ezzel egy idĹben a gyufĂĄt tĂśkĂŠlyre fejlesztĹ Irinyi JĂĄnos is a cĂŠg munkatĂĄrsa volt. 1891-ben tĂśrtĂŠnt az a nagyszabĂĄsĂş tĹązeset, amelyben a malom nĂŠhĂĄny raktĂĄrĂŠpĂźlete leĂŠgett. Gondy KĂĄroly â s talĂĄn a nyomĂĄban Egey - a tĹąz okozta ribilliĂłban nem tudott hasznĂĄlhatĂł felvĂŠteleket kĂŠszĂteni, ezĂŠrt mĂĄsnap a tĹązoltĂłk kĂśzremĹąkĂśdĂŠsĂŠvel ĂşjrajĂĄtszottĂĄk a tĂśrtĂŠnteket.
Az esemĂŠnyrĹl kĂŠszĂźlt sorozat egy ipar baleset ugyanakkor a korai sajtĂłfotĂłzĂĄs remek dokumentuma.
A malomtĂźzet megĂśrĂśkĂtĹ kĂŠpsorozat egy darabja lĂĄthatĂł a RitkĂĄn lĂĄtott kĂŠpek UtazĂĄs a vidĂŠki mĂşzeumok fotĂłkincsei kĂśzĂśtt cĂmĹą kiĂĄllĂtĂĄson.