Szabics Ágnes öt éve Túlélési gyakorlat címmel, olyan – általában galériáktól független - köztéri
installációkat készít, melyekhez elsősorban fotónagyításokat, printeket használ fel. Ezeket a fotókat egy
általa kiválasztott épületre, építményre, közterületen található tárgyra ragasztja fel, vagy helyezi el. Ily
módon ezek a képek kiegészítik a szokványos, mindennapi látványt, együttesen hoznak létre egy művet.
2005 május 24-én készül el a 23. Túlélési gyakorlat, melynek egyik része a Mai Manó Ház bejáratánál lesz
látható.
A Mai Manó Ház bejáratánál a lépcsők fölötti mennyezeten látható egy ovális formájú freskó. Erre
reagálva, kiegészítve készítek az alatta lévő lépcsősorra egy fotóinstallációt, mely a Mai Manó Ház egész
épületében – folytatódik. Az installáció laminált fotókból, valamint tükrökből, esetlek tükröződő felületű
kör alakú lapokból áll. A színes nagyítások, ellentétes tartalmú, össze nem illő képek, jelennek meg
egymáson. Látható rajta az, ami ott az utcán tükröződik a járdán elhelyezett tükrökben, és egyszerre látható
az is, ami a valóságban észrevehetetlen. Általában nem látható, vagy az emberek többségének láthatatlan, nem
létező. Az elhelyezett tükrökben – természetesen – látható minden, ami a „valóságban” fölötte, körülötte
van, és emellett lehetőséget ad az járókelők számára, hogy esetleg mást is észrevegyenek, meglássanak benne.
Személyektől függően mást és mást. Ennek az installációnak a befogadása során elmosódnak a határok a
készített kép és a realitás között, és ennek kapcsán megbeszélhető a különbség a képben megörökített és a
kézzelfogható valóság között.