BeszĂŠlgetĂŠs SzabĂł Anna Viola fotĂłtĂśrtĂŠnĂŠsz-muzeolĂłgussal
BeszĂŠlgetĂŠs BĂĄnyai BalĂĄzs tĂśrtĂŠnĂŠsszel
SzabĂł Anna Viola fotĂłtĂśrtĂŠnĂŠsz-muzeolĂłgus. Jelenleg a debreceni DĂŠri MĂşzeum munkatĂĄrsakĂŠnt a mĂşzeum fotĂłtĂĄrĂĄnak gyĹąjtemĂŠnnyĂŠ ĂŠpĂtĂŠsĂŠn dolgozik, de termĂŠszetesen van sajĂĄt kutatĂĄsi tĂŠmĂĄja is. Jelenleg Letzter JĂłzsef debreceni fĂŠnykĂŠpĂŠsz szerteĂĄgazĂł ĂŠletmĹąvĂŠnek dokumentumait dolgozza fel, e mellett kiĂĄllĂtĂĄsokon, publikĂĄciĂłkon is dolgozik. FotĂłtĂśrtĂŠneti kutatĂĄsĂĄnak tapasztalatairĂłl kĂŠrdeztĂźk.
Mennyire oszlik meg a fotĂłtĂĄrban vĂŠgzett munkĂĄja az Ănre bĂzott ĂŠs a szabadon vĂĄlasztott feladatok kĂśzĂśtt?
A DĂŠri MĂşzeum FotĂłtĂĄrĂĄban mĂĄsfĂŠl ĂŠvvel ezelĹttig nem dolgozott beosztott muzeolĂłgus, a fĂŠnykĂŠpĂŠsz egyedĂźl vezette az adattĂĄri nyilvĂĄntartĂĄst ĂŠs vĂŠgezte a folyamatos dokumentĂĄciĂłt: a mĂşzeumi esemĂŠnyek rĂśgzĂtĂŠsĂŠt ĂŠs a tĂĄrgyfotĂłzĂĄst kiĂĄllĂtĂĄsokhoz, kiadvĂĄnyokhoz, leltĂĄrakhoz. Az ĂŠn idekerĂźlĂŠsemnek tĂśbbek kĂśzĂśtt az volt a cĂŠlja, hogy a fotĂłtĂĄrbĂłl ĂśnĂĄllĂł gyĹąjtemĂŠnyt ĂŠpĂtsĂźnk: az adattĂĄr mellett hozzuk lĂŠtre az eredeti fĂŠnykĂŠpek gyĹąjtemĂŠnyĂŠt, amelyben egy helyen egyesĂtjĂźk ĂŠs tartjuk nyilvĂĄn a DĂŠri MĂşzeum teljes fĂŠnykĂŠpĂĄllomĂĄnyĂĄt, az eredeti ĂźveglemezektĹl az egyes gyĹąjtemĂŠnyekben talĂĄlhatĂł rĂŠgi mĹątermi pozitĂvokig ĂŠs a mĂşzeolĂłgusok sajĂĄt felvĂŠteleiig. A fotĂłk ĂśsszegyĹąjtĂŠse ĂŠs feldolgozĂĄsa az ĂŠn dolgom, ĂŠs ĂŠn egy kalandor ĂśrĂśmĂŠvel vĂŠgzem ezt a munkĂĄt, s igyekszem is minĂŠl tĂśbb idĹt ezzel tĂślteni, nemcsak a sajĂĄt ĂśrĂśmĂśm miatt, de a mihamarabbi hasznĂĄlatĂłsĂĄg ĂŠrdekĂŠben is. TermĂŠszetes, hogy ez a feldolgozĂł munka most egy kicsit hĂĄttĂŠtbe szorĂtja a sajĂĄt tĂŠmĂĄmat, de nem bĂĄnom, mert a fotóållomĂĄny feldolgozĂĄsa sorĂĄn is Ăşjabb ĂŠs Ăşjabb kapui nyĂlnak meg a kutatĂĄs irĂĄnyainak, s kĂŠpi adatgyĹąjtĂŠsnek sem utolsĂł forrĂĄs, minden nap meglepetĂŠs.
Mindemellett van egy csomĂł kĂźlsĹ feladatom is, akĂĄr mĂşzeumi, akĂĄr mĂĄshonnan ĂŠrkezĹ megbĂzĂĄs vagy felkĂŠrĂŠs, ami meg a feldolgozĂĄstĂłl von el, nagyon kell bĹąvĂŠszkednem, hogy mindenre jusson idĹ, ĂŠs ez nem is mindig sikerĂźl â teljes energiĂĄval egyszerre csak egy dologra tudok figyelni. Most csinĂĄltunk egy gyĂśnyĂśrĹą kiĂĄllĂtĂĄst magyar ĂrĂłk rajzaibĂłl â ebben rĂŠszint mint volt irodalmi muzeolĂłgus, rĂŠszint mint vizuĂĄlis kĂśzremĹąkĂśdĹ vettem rĂŠszt, egy nagyon jĂł csapatban â jĂł munka volt ĂŠs bĂźszke vagyok rĂĄ â de vagy kĂŠt hĂłnapig nem fĂŠrtem hozzĂĄ semmi mĂĄshoz; most ezt be kell pĂłtolnom. NyĂĄron pedig Kiss TamĂĄs debreceni kĂśltĹ oktĂłberben nyĂlĂł emlĂŠkkiĂĄllĂtĂĄsĂĄra kĂŠszĂźlĂźnk, aminek ĂŠn Ărtam a forgatĂłkĂśnyvĂŠt, teljesen vizuĂĄlis alapon: a fĂŠny szerepĂŠt fogjuk lĂĄtni az ĂŠletben ĂŠs a kĂśltĂŠszetben, mindenfĂŠle rĂŠgi fotĂłtechnikai megoldĂĄs segĂtsĂŠgĂŠvel.
Hogyan vĂĄlasztja ki, milyen tĂŠmĂĄt kutat ĂŠppen? Hogyan akadt Letzter JĂłzsef munkĂĄssĂĄgĂĄra?
A tĂŠmĂĄt nem keresem, hanem elĂŠm kerĂźl. Mint az elĹbb is mondtam: ha az ember sok kĂŠpet nĂŠz ĂŠs sokat olvas, ĂŠs tudja, hogy mi ĂŠrdekli, akkor mindenben megtalĂĄlja magĂĄt. Letzterre sem volt nehĂŠz rĂĄakadni, ha az ember a szĂĄzad eleji ĂşjsĂĄgokat olvassa, szinte mindenhol belĂŠ ĂźtkĂśzik. A Gondy-Egey fĂŠnykĂŠpĂŠszmĹąterem tĂśrtĂŠnetĂŠt kutatva bogarĂĄsztam a helyi lapokat, Ăgy mĂĄr akkor felfigyeltem Letzterre, amikor mĂŠg nem lĂĄttam a kĂŠpeit, de tudtam, hogy akĂĄrmilyenek is, Gondy KĂĄroly utĂĄn vele szeretnĂŠk kĂśzelebbrĹl megismerkedni. Az, hogy kĂśzben meg egy tĂśbbgenerĂĄciĂłs ĂŠs szerteĂĄgazĂł fĂŠnykĂŠpĂŠszcsalĂĄd tagja, (amelynek munkĂĄssĂĄga mĂŠlysĂŠgĂŠben mĂŠg nincs feltĂĄrva), ĂŠs ettĹl szakmatĂśrtĂŠnetileg is ĂŠrdekes a helyzete, az csak utĂłlag adĂłdott a tĂśrtĂŠnethez, ĂŠs tett mĂŠg kĂvĂĄncsibbĂĄ. AlapvetĹen a vĂĄros- ĂŠs tĂĄrsadalomtĂśrtĂŠneti szempont ĂŠrdekel, ami GondynĂĄl is: meg lehet-e a fĂŠnykĂŠpĂŠsz szemĂŠn, egy ember ambĂciĂłjĂĄn ĂĄt mutatni a vĂĄrost, segĂt-e ez a lĂĄtĂĄs nekĂźnk is mĂĄskĂŠppen lĂĄtnunk a kort ĂŠs a benne ĂŠlĹket, ĂŠs segĂtenek-e a kĂŠpek meglĂĄtni a kĂŠszĂtĹjĂźket.
Letzter JĂłzsef esetĂŠben milyen anyag ĂĄll rendelkezĂŠsĂŠre a kutatĂĄshoz?
Letzter esetĂŠben egyelĹre nem talĂĄltam szemĂŠlyes forrĂĄsokat, autogrĂĄf iratokat, dokumentumokat, de szakmai ĂŠs tĂĄrsadalmi ĂŠletĂŠre vonatkozĂłan bĹsĂŠges forrĂĄst kĂnĂĄlnak a helyi napilapok, amelyek hĹąsĂŠges kĂśzvetĂtĹi voltak a jĂłrĂŠszt egyenesen a sajtĂł ĂŠs a nyilvĂĄnossĂĄg szĂĄmĂĄra szĂĄnt esemĂŠnyeknek. Letzter nagyon jĂłl kezelte a mĂŠdiĂĄt, ĂŠletĂŠrĹl pontosan azt ĂŠs Ăşgy tudott meg a nagykĂśzĂśnsĂŠg, ahogy azt Ĺ alakĂtotta. Azt persze nem lehet figyelmen kĂvĂźl hagyni, hogy miutĂĄn szĂĄmunkra is csak ez a forrĂĄs ĂĄll rendelkezĂŠsre, vagyis ugyanaz, mint a kortĂĄrsaknak - csak mi mĂŠg szemĂŠlyes ismeretsĂŠgeknek ĂŠs a rĂŠszvĂŠtel lehetĹsĂŠgĂŠnek is hĂjĂĄn vagyunk - mindent alapos forrĂĄskritikĂĄval kell kezelni. Persze mindig olyan kĂśnyvet szeretnĂŠk Ărni, amiben az olvasĂł jelen lehet ĂŠs ismerkedhet, de Ăşgy, hogy nem lesz belĹle regĂŠny, ĂŠs szeretnĂŠk olyan fĂŠnykĂŠpĂŠszpĂĄlyĂĄkat talĂĄlni, amelyek alkalmasak ilyen mikrotĂśrtĂŠneti elemzĂŠsre, de ehhez persze legtĂśbbszĂśr kevĂŠs a forrĂĄs.
FĂŠnykĂŠpeknek is meglehetĹsen hĂjĂĄn vagyunk, szĂłrvĂĄnyos anyagok vannak mĂşzeumokban ĂŠs magĂĄngyĹąjtĹknĂŠl. KidolgozottsĂĄgĂĄban ĂŠs beĂĄllĂtĂĄsĂĄban is nagyon gondos ĂŠs figyelmes, szĂŠp mĹątermi portrĂŠkat ismerek, debreceni esemĂŠnyek (versenyek, felvonulĂĄsok, koszorĂşzĂĄsok) riportkĂŠpeit, kiĂĄllĂtĂĄsi nagyĂtĂĄsokat, egy nagy montĂĄzst, tablĂłkĂŠpeket, ĂşjsĂĄgokban publikĂĄlt esemĂŠnyfotĂłkat ĂŠs nĂŠhĂĄny vĂĄroskĂŠpet â ĂśsszessĂŠgĂŠben mindez nem sok, bĂĄr vĂĄltozatos.
Nagyon szeretnĂŠk nyomĂĄra akadni nĂŠhĂĄny olyan sorozatnak, amelyek az ĂşjsĂĄghĂrek szerint elkĂŠszĂźltek: Letzter valamennyi jeles vĂĄrosi esemĂŠnyen tĂśbb szĂĄz kĂŠpet kĂŠszĂtett kodakjaival ĂŠs ezeket ĂĄruba bocsĂĄtotta a rĂŠsztvevĹk ĂŠs emlĂŠkgyĹąjtĹk szĂĄmĂĄra: tĂz debreceni ĂŠv alatt ez rengeteg kĂŠp, amelybĹl egyelĹre szinte semmi nincs meg. Nincs tovĂĄbbĂĄ kĂŠpem a debreceni idĹk utĂĄni ĂŠletszakaszĂĄbĂłl sem â mĹąterme tĂśbbĂŠ nem volt, de nem hagyott fel a fĂŠnykĂŠpezĂŠssel â nem tudom, hogy ezek szignĂĄlĂĄs hĂjĂĄn megtalĂĄlhatĂłak-e egyĂĄltalĂĄn valaha. A munka fĂŠnykĂŠpgyĹąjtĹs rĂŠsze Ăgy mĂŠg nagyon kezdetleges.
KutatĂĄsi tĂŠmĂĄjĂĄnak ismertetĹjĂŠben azt Ărja az â1910-es ĂŠvekben szinte az Ĺ kezĂŠben futottak Ăśssze Debrecen kulturĂĄlis ĂŠletĂŠnek szĂĄlai.â Mik voltak a jellemzĹi ennek szintĂŠrnek? Volt-e egyedi, jellegzetes arculata ennek a korabeli kulturĂĄlis ĂŠletnek?
Debrecen esetĂŠben mindig nehĂŠz a kulturĂĄlis ĂŠlet kifejezĂŠst hasznĂĄlni vagy megragadni, bĂĄrmelyik korban. Erre a korszakra nĂŠzvĂŠst mindig TĂłth ĂrpĂĄdot szoktuk idĂŠzni, aki 1909-13 kĂśzĂśtt volt kĂŠnyszerĹąen debreceni ĂşjsĂĄgĂrĂł. MiutĂĄn nem fejezte be az egyetemet ĂŠs nem tudott elhelyezkedni, haza kellett jĂśnnie a szĂźleihez. S itthon ĂŠppen Letzter JĂłzsef biztosĂtott neki ĂĄllĂĄst, amikor szerkesztĹnek hĂvta az ĂĄltala alapĂtott ĂşjsĂĄghoz. TĂłth ĂrpĂĄd nagyon keserĹą ĂŠs nagyon pontos leĂrĂĄsokat adott cikkeiben arrĂłl a szellemi kĂśzegrĹl, amely Ĺt Debrecenben kĂśrĂźlvette. A kulturĂĄlis ĂŠlet meghatĂĄrozĂł fĂłruma az a Csokonai KĂśr volt, amelyet 1890-ben alapĂtottak a kĂśltĹ szellemĂŠnek, a vĂĄros irodalmi ĂŠletĂŠnek ĂŠs a vĂĄros kĂŠpĂŠnek ĂĄpolĂĄsa ĂŠrdekĂŠben, amely feladatnak felolvasĂĄsokkal, pĂĄlyĂĄzatok kiĂrĂĄsĂĄval, nĂŠha jeles vendĂŠgek meghĂvĂĄsĂĄval ĂŠs ĂźnnepsĂŠgek szervezĂŠsĂŠvel igyekezett eleget tenni. Sajnos azonban, az a megcĂŠlzott tĂĄrsadalmi rĂŠteg, amelyet szellemi tĂĄptalajĂĄnak illetve potenciĂĄlis ĂŠs termĂŠszetes kĂśzĂśnsĂŠgĂŠnek vĂĄlasztott, az Ĺsi debreceni polgĂĄrsĂĄg, a cĂvisek rĂŠtege â semmikĂŠppen nem volt mĂĄr a szĂĄzadelĹn abban a mentĂĄlis ĂŠs szellemi ĂĄllapotban, hogy bĂĄrmifĂŠle modernizmust elfogadjon, s ez visszahatott a KĂśr vezetĹsĂŠgĂŠre is. Egyre inkĂĄbb a cĂvis szemĂŠvel lĂĄtta ĂŠs lĂĄttatta a vilĂĄgot, s megmaradt a 19. szĂĄzad kĂśzepĂŠnek vilĂĄgkĂŠpĂŠnĂŠl, a nĂŠpies-romantikus magyar irodalmi eszmĂŠnynĂŠl, Debrecent tovĂĄbbra is vezetĹ szellemi erĹnek, a magyarsĂĄg szĂvĂŠnek ĂŠrezve ĂŠs lĂĄttatva. Ez nyilvĂĄn sokkal Ăśsszetettebb ĂŠs bonyolultabb folyamat az itt vĂĄzoltnĂĄl, â mindenesetre a torz tĂĄrsadalomszemlĂŠlet szinte teljesen kizĂĄrta a lehetsĂŠges kĂśzĂśnsĂŠg kĂśrĂŠbĹl a Debrecenben amĂşgy is lassan kialakulĂł ĂŠs gyenge lĂĄbakon ĂĄllĂł modern polgĂĄrsĂĄgot, s vele a nagyvĂĄrosi kultĂşrĂĄt, a polgĂĄri ĂŠrtĂŠkeket, a kortĂĄrs modern mĹąvĂŠszetet. A Nyugat szerzĹit 1908-ban meghĂvni âirodalmi udvariassĂĄgâ, ugyanakkor a kĂśzgyĹąlĂŠsen gĂşnyverset szavalni rĂłluk termĂŠszetes gesztus, s a viszony igazi mĂŠrcĂŠje. OrszĂĄgosan a pesti PetĹfi TĂĄrsasĂĄg szemlĂŠletĂŠnek feleltethetĹ meg mindez â de a fĹvĂĄrosban legalĂĄbb vĂĄlasztĂĄsi lehetĹsĂŠgek nyĂltak, mĂg Debrecenben nem termett babĂŠr a mĂĄs irĂĄnyĂş ĂzlĂŠsnek.
Debrecenben a kulturĂĄlis ĂŠlet szĂnterekĂŠnt ĂŠs ĂŠppen ekkor lĂĄtvĂĄnyos ĂŠs hangos csatĂĄrozĂĄsok helyszĂnekĂŠnt a szĂnhĂĄz szolgĂĄlt â a szĂnhĂĄz, amely amĂşgy is a debreceniek bĂźszkesĂŠge, legrĂŠgebben ĂĄllĂł kultĂşrintĂŠzmĂŠnye volt â 1865-ben ĂŠpĂźlt, s bĂŠrletet vĂĄsĂĄrolni ĂŠs hetente tĂśbbszĂśr megjelenni a pĂĄholyban, tĂĄrsadalmi elvĂĄrĂĄs volt minden magĂĄra adĂł csalĂĄd szĂĄmĂĄra.
A mĂĄsik tĂŠr a hĂrlapirodalom, amely felnevel jĂł tollĂş szerzĹket, akiket azonban tĂśbbnyire korĂĄn megfojt a sivĂĄr szellemi kĂśzeg, itt gyakornokoskodik, ĂŠs menekĂźlve tĂĄvozik KrĂşdy ĂŠs Ady Endre is. EgyszemĂŠlyes folyĂłirat-kezdemĂŠnyek is indulnak, kĂśzĂśnsĂŠg hĂjĂĄn nem sok sikerrel. Aki pedig itt marad, abban a szellemi partnerek hiĂĄnya, a megmĂŠrettetĂŠs lehetĹsĂŠgĂŠnek hiĂĄnya megĂśli ĂŠs eltorzĂtja az ĂrĂłt. PĂŠldĂĄul OlĂĄh GĂĄbor esetĂŠben, akiben, Adyhoz hasonlĂłan, nem akartĂĄk elismerni Csokonai legpicinyebb fiĂĄt sem, hiĂĄba harcolt ĂŠrte cikkeiben ĂĄllandĂłan TĂłth ĂrpĂĄd is â hiĂĄba, hiszen Ĺt ĂŠppen Ăşgy nem tekintette ez a kĂśzeg a magyar irodalom rĂŠszĂŠnek, mint OlĂĄht.
A kultĂşra persze nem merĂźl ki az irodalom megĂtĂŠlĂŠsĂŠben de ez, mint cseppben a tenger, lekĂŠpezi a ZenebarĂĄtok kĂśre ĂŠs a MĹąpĂĄrtolĂłk egyesĂźlete tagjainak ĂzlĂŠsĂŠt is â hiszen a tagok tĂśbbnyire ugyanazok voltak.
Hogyan kapcsolhatĂł Letzter munkĂĄssĂĄga a szĂnhĂĄz ĂŠs filmtĂśrtĂŠnethez?
Letztert hatĂĄrtalan ambĂciĂłja odĂĄig vezette, hogy egy adott ponton kĂsĂŠrletet tett megszerezni a debreceni szĂnhĂĄz igazgatĂłi szĂŠkĂŠt, lobbizott DitrĂłi MĂłrtĂłl BeĂśthy LĂĄszlĂłig mindenkinĂŠl, egy hĂr szerint rendezĹi szĂŠket is ĂgĂŠrtek neki a VĂgszĂnhĂĄznĂĄl â Debrecenben mindenesetre csak ĂŠlĹkĂŠpek ĂŠs gyerekelĹadĂĄsok rendezĂŠsĂŠig jutott; Zilahy GyulĂĄval ĂĄpolt ĂŠrdekĂzĹą barĂĄtsĂĄga pedig megfeneklett. A jĂłl dokumentĂĄlt kĂźzdelem ĂŠrdekesen vilĂĄgĂtja meg a korabeli szellemi kĂśzeget, az ĂŠrdekek ĂŠs elvĂĄrĂĄsok ĂĄthatolhatatlan falanszterĂŠt, ami Letzter elĂŠ tornyosulva az elsĹ megmĂĄszhatatlan akadĂĄlyt jelentette szĂĄmĂĄra, ĂŠs vĂĄrosbeli bukĂĄsĂĄnak okozĂłjĂĄvĂĄ vĂĄlt. A filmtĂśrtĂŠnetben konkrĂŠtabban szerepel: DebrecenbĹl valĂł tĂĄvozĂĄsa utĂĄn rĂŠszt vett egy rĂśvid ĂŠletĹą filmstĂşdiĂł alapĂtĂĄsĂĄban, majd a PathĂŠ operatĹre volt, talĂĄn hĂradĂłkat fĂŠnykĂŠpezhetett. A hĂĄborĂş alatt a Wiener KunstfilmnĂŠl dolgozott segĂŠdrendezĹkĂŠnt illetve a hadszĂntĂŠren forgatott; 1926-ben segĂŠdrendezĹje volt A kis hĹs cĂmĹą hĂĄborĂşs propagandafilmnek â de ĂŠletĂŠnek ez a fejezete azonban mĂŠg alapos kutatĂĄst igĂŠnyel.
HadifĂŠnykĂŠpĂŠszet, reklĂĄm ĂŠs tĂśmegkultĂşra. Nagyon szĂŠles a skĂĄla. TechnikĂĄban, stĂlusban hogyan vĂĄlnak szĂŠt a fotĂłs megkĂśzelĂtĂŠsei?
Azt, hogy a vilĂĄghĂĄborĂşban Letzter vezĂŠrkari hadifĂŠnykĂŠpĂŠsz volt, csupĂĄn hĂradĂĄsokbĂłl tudom, ekkor kĂŠszĂźlt kĂŠpeit sajnos mĂŠg nem lĂĄttam, de mĂĄr Debrecenben, 1912-ben kitĂźntetĂŠst kapott a kirĂĄlytĂłl, mint âa monarchia legjobb hadifĂŠnykĂŠpĂŠszeâ, a hadgyakorlatokon valĂł rendszeres kĂśzremĹąkĂśdĂŠsĂŠĂŠrt.
Az pedig, hogy ezt tudhatom, szintĂŠn nem esetleg megtalĂĄlt dokumentumoknak kĂśszĂśnhetĹ, hanem Letzter Ăźgyes propagandĂĄjĂĄnak, amelyet karrierje ĂŠpĂtĂŠsĂŠre hasznĂĄlt, s amellyel irĂĄnyĂtotta ĂŠs befolyĂĄsolta a kĂśzĂśnsĂŠget. TĂĄrsadalmi tĂŠren szerzett elismertsĂŠgĂŠt ĂŠs befolyĂĄsĂĄt azonban sajnos nem a mĹąterem fellendĂtĂŠsĂŠre fordĂtotta, noha a forgalom bizonyĂĄra megnĂśvekedett. KĂŠt ĂŠv debreceni mĹąkĂśdĂŠs utĂĄn mĂĄr Ĺ a legtĂśbb adĂłt fizetĹ fĂŠnykĂŠpĂŠsz, GondyĂŠknĂĄl kĂŠtszer, a tĂśbbeknĂŠl hĂĄrom-nĂŠgyszer tĂśbbet fizet â s ez az ĂŠvek multĂĄval csak nĂśvekszik. Letzternek nem volt elĂŠg a fĂŠnykĂŠpĂŠszpĂĄlya nyilvĂĄnossĂĄga, ahol pedig kĂŠpes volt mĹąvĂŠszi ĂŠrtĂŠkĹąt lĂŠtrehozni a mindennapi gyakorlatban is â ennĂŠl nagyobb ĂvĹą karrier befutĂĄsĂĄhoz azonban nem volt elĂŠg a tehetsĂŠge.
ĂrdekĂŠrvĂŠnyesĂtĂŠs, ambĂciĂł, propaganda; Letzter kortĂĄrsunk is lehetne. Milyen szemĂŠlyisĂŠget ismert meg ĂŠletmĹąvĂŠnek kutatĂĄsa kĂśzben?
A szemĂŠlyisĂŠg rajza nyilvĂĄnvalĂłan tĂśbb tĂŠnyezĹbĹl tevĹdik Ăśssze, s ĂŠn talĂĄn mĂŠg nem tudok eleget ahhoz, hogy ĂŠrvĂŠnyes vĂĄlaszaim lehessenek rĂłla. A kutatĂĄs sorĂĄn Ăłhatatlanul kĂśzel kerĂźlĂśk az alanyaimhoz, s nehĂŠz megĹrizni az objektivitĂĄsomat, nehogy ĂtĂŠletet mondjak, vagy tĂşlsĂĄgosan megĂŠrtĹ legyek, tĂşlszeressem szegĂŠny fĂŠnykĂŠpĂŠszt. A Letzter JĂłzsef nevĹą figura egyelĹre csak szĂĄmomra lĂŠtezik, aki ĂŠletĂŠnek nyomait rĂĄm hagyta ugyan, de ĂŠn mĂŠg nem talĂĄltam meg mindet, s Ăgy csak elkĂŠpzelni tudom Ĺt.