A Mai Manó Ház évek óta részt vesz a Múzeumok Éjszakája programsorozatban. Idén is sokféle programmal, fotográfiai témájú filmvetítésekkel, Mai Manó Ház túrával, az aktuális kiállításokhoz kapcsolódó tárlatvezetésekkel várja a látogatókat.
Mai Manó túra
A Mai Manó Ház története és bemutatása képzett vezetővel
A program során a látogatók képzett idegenvezető közreműködésével ismerkedhetnek meg az 1894-ben épült, 1996-ban műemlékké nyilvánított Mai Manó Ház történetével és az aktuális kiállításokkal.
Időpontok: 12.00; 13.00; 14.00; 15.00, 18.00; 21.00;
Tárlatvezetések
Tárlatvezetések a Mai Manó Ház aktuális kiállításaihoz kapcsolódóan
17.00 Molnár Zoltán: Brazil Napló 2008.
19.00 Szombathy Bálint: Mozgásképek
Filmvetítések a Napfényműteremben:
16.00-16.40 (Ön)arckép Rozival - Beszélgetés prof. Pécsi József fotográfus özvegyével (1999).
A Magyar Fotográfiai Múzeum engedélyével.
Rendező: Nádasy László. Hossz: 38 perc
20.00-21.30 Fotográfia (1973).
A Magyar Nemzeti Filmarchívum engedélyével.
Rendező: Zolnay Pál; Szereplők: Zala Márk, Iglódi István, Sebő Ferenc.
Nyelv: magyar; Felirat: angol; Hossz: 80 perc
22.00-22.45 André Kertész portréfilm (1984), az MTVA engedélyével.
Rendező: Kepes András, nyelv: magyar; hossz: 45 perc
Szabadtéri slideshow
21.00 - 00.00 ÁLLÓRAJT - Kortárs fotóművészeti szabadtéri slideshow
a Mai Manó Ház előtt felállított vetítővásznon.
A Mai Manó Könyvesbolt ajándékkal kedveskedik minden vásárlónak! Várjuk kedves látogatóinkat meghosszabbított nyitva tartás mellett (11:00 - 02.00).
A Budapesti Kulturális Klaszter Földalatizz! projektjének részeként a ház az
Opera megállójában is bemutatkozik a július 1-jén nyíló Budapest pozitív című
kiállításával.
Bővebb információ a Múzeumok Éjszakája rendezvényen vetített filmekről:
(ÖN)ARCKÉP ROZIVAL.
BESZÉLGETÉS PROF. PÉCSI JÓZSEF FOTOGRÁFUS ÖZVEGYÉVEL (1999)
/A Magyar Fotográfiai Múzeum engedélyével/
Rendező: Nádasy László
Nyelv: magyar;
Hossz: 38 perc
Pécsi József (1889-1956) fotográfus fényképész munkássága mellett az európai és a hazai fotókultúrát egyaránt szolgáló számos szakcikket, recenziót, kisportrét és tanulmányt publikált magyar és külföldi lapokban, szakfolyóiratokban. Alkotói munkásságát, szellemi arcképét és emberi kvalitásait ismerhetjük meg most felesége, Rozika visszaemlékezéseiből. Pécsi József 1932-ben készített egy felvételt kettejükről ÖNARCKÉP ROZIVAL címmel, most a feleségével róla készített "portréfilmnek", jobban mondva kettős portrénak is ez lett a címe.
FOTOGRÁFIA (1973)
/A Magyar Nemzeti Filmarchívum engedélyével/
Rendező: Zolnay Pál
Szereplők: Zala Márk, Iglódi István, Sebő Ferenc
Nyelv: magyar; Felirat: angol;
Hossz: 80 perc
Fekete-fehér film. "Nekem csak az lehet a tennivalóm, hogy nyitott szemmel és érzékeny füllel mászkáljak a világban, lekuporodjak a házban, legyen türelmem és szeretetem sámlira ülni, és szóba állni valakikkel, meghallgatni a gondjait…" - Zolnay Pált, aki a magyar film egyik legeredetibb reformátora volt, mindig csak az érdekelte, "ami éppen születik." A megismételhetetlen pillanatból sütő érzelmek, indulatok, s a mögöttük rejlő sorstragédiák, társadalmi anomáliák. A Fotográfia különös varázslata is Zolnay empátiáján, emberszeretetén múlt. Hősei, a Fotográfus, a Retusőr és az Énekes giccses, falra akasztható fotók és retusálatlan valóságok nyomában járva mindenkit meghallgatnak. Így botlottak a gyerekeit fájdalmában legyilkoló asszony történetébe is.
ANDRÉ KERTÉSZ PORTRÉFILM (1984)
/Az MTVA engedélyével/
Rendező: Kepes András
Nyelv: magyar;
Hossz: 45 perc
Megteremtett egy sajátos formanyelvet, amihez következetesen, gyakran megrendelői akarata ellenére ragaszkodott, így hozva létre egy teljes, hiánytalan életművet, számtalan követőjének mutatva utat, s lett talán minden idők egyik legnagyobb fotóművészévé. Otthon Budapesten és Szigetbecsén, valamint Párizsban volt, de mégis New Yorkban lakott negyvenkilenc éven keresztül. Képei a világ legnagyobb múzeumainak, magángyűjteményeinek féltett darabjai, a Magyar Fotográfiai Múzeum is több mint 200 Kertész képet őriz, amiknek nagy részét még ő ajándékozta Szigetbecsének. Patric Longlade a New Yorki Metropolitan Museum Fotóosztályának vezetője mondta valahol: "Ha az európai modern fényképészet történetét végleg megírják, arra a megállapításra kell jutniuk, hogy André Kertész egy kicsit olyan, mint Kolumbusz, aki egy új világot fedezett föl, amelyet aztán valaki másról neveztek el…"
Kincses Károly
