Mai Manó fotográfiái 2003. 10. 28. - 2003. 12. 07. Megnyitó: 2003. október 27-én hétfőn délután 18.00 A kiállítást megnyitja: Bächer Iván Sajtótájékoztató: 2003. október 27-én (hétfőn) délután 3 órakor
Mai Manó (1855-1917) fotográfiái Mai Manó fotográfiái Mai Manó, császári és királyi udvari fényképész Írta May Manó.

Mai Manó (1855-1917) fotográfiái

A Magyar Fotográfiai Múzeum kiállítása a Magyar Fotográfusok Házában (Mai Manó Ház)
2003. október 27-december 7. között

A Nagymező utca 20-ban, a ház építtetőjéről elnevezett Mai Manó Házban Mai Manó eredeti fotográfiáiból nyílik kiállítás 2003. október 27-én 18 órakor.

Ebből a kivételes alkalomból kerül bemutatásra Mai Manó több mint száz képét, Nádas Péter esszéjét és Kincses Károlynak a fényképészről írott tanulmányát tartalmazó „Mai Manó fotográfiái” c. könyvet, amelyet az Ab Ovo Kiadó és a Magyar Fotográfiai Múzeum adott ki.

Mai Manó (1855-1917) szakíró, a maga korában a gyermekfényképezés egyik legjobb hazai képviselője, 1885-től udvari fényképész, alapítója és főszerkesztője A Fény (1906) című lapnak. 1885-ben alapító tagja a Fényképész Ifjak Önképző és Segély Egyletének. Egyik kezdeményezője a Magyar Fényképészek Országos Szövetségének. 1896-ban aztán a Fényképészek Asztaltársaságának is elnökévé választották.

Kitüntetései késői verzóinak (a fényképek hátoldala) teljes felületét betöltötték. Az 1900-as párizsi világkiállításon például aranyéremmel honorálták képeit.

A Mai Manó Ház a Magyar Fotográfusok Házának az otthona. Kevés olyan európai város van, ahol épségben megmaradt volna XIX század végi fényképész műteremház, annak minden tartozékával. A Mai Manó Ház az ilyen kivételek közé tartozik. A ház három napfényműteremmel, gazdagon díszített várószobával rendelkezik, homlokzatán a fényképezés és a festészet allegorikus alakjaival. Mind Budapestnek, mind a magyar építészetnek, de legfőképpen a magyar fotográfiának jelentős értéke ez az épület.

A kötetből és a kiállításon bemutatott fotográfiák nyomán, alapvetően mint műtermi fényképészt ismerhetjük meg Mai Manót, de korai riportjellegű felvételei is maradtak, mint például a Kossuth Lajos temetéséről (1894) készítettek .

Az albummal és a saját műteremházában rendezett első igazi kiállításával köszönetet mondhatunk a ránk maradt képek és a ránk hagyott ház alkotójának, Mai Manónak.