Lucien Hervé: Szajna part, Párizs, 1948	Lucien Hervé Párizsi fotográfiák és művészportrék A kiállítást megnyitotta Jérôme Bloch kulturális attasé, a Francia Intézet igazgató-helyettese és Csizek Gabriella a kiállítás kurátora A vendégeket köszöntötte Horváth Csaba főpolgármester-helyettes A kiállítás kurátora: Csizek Gabriella A kiállítás technikai rendezője: Mayer Róbert Megtekinthető: 2008. július 4. - szeptember 11. minden hétköznap 14-19 óra között, hétvégén és ünnepnap 11-19 óra között
Lucien Hervé: Párizsi fotográfiák és művészportrék Lucien Hervé életműve · Lucien Hervé

Lucien Hervé
(Hódmezővásárhely, 1910 – Párizs, 2007)

Életrajzi adatok

1910
Augusztus 7-én Hódmezővásárhelyen megszületik Elkán László, Elkán Lajos bőrkereskedő és városi tanácsos, valamint Nelly Ritscher fia.
1918
Az Elkán család Budapestre költözik.
1920
Március 3-án meghal az apa. A fiú elkezd zongorázni.
1923
Elkezdi a görög-római birkózást, valamint egyéb sportokat.
1928
Leérettségizik. Bécsbe utazik, ahol közgazdasági tanulmányokat folytat az egyetemen. Közben a Szépművészeti Iskolában rajzolni tanul.
1929
Nyáron elutazik Párizsba a bátyjához, ahol kitartóan látogatja a múzeumokat. Az év végén visszatér Budapestre.
1930
Februárban visszautazik Párizsba, ahol Lucienne Savinnel él együtt. Banktisztviselő.
1932
Divattervező-ügynökként, majd divattervezőként dolgozik a Patou, Rochas, Lelong, Paquin, Worth, Schiaparelli, Molineaux, Lanvin, Chanel divatházaknak.
1934
A francia röplabda-válogatott tagja, amely hivatalos versenyen legyőzi a német csapatot. Belép a Francia Kommunista Pártba. Fernande Lacroix-val, a Patou eladónőjével él együtt.
1935
A divatvilágban zajló sztrájkok aktív résztvevője. Szakszervezeti alkalmazott (CGT). A párizsi, VIII. kerületi Szakszervezeti Egyesülés főtitkárának választják. Mado Ferrand-al (egy szabászműhely vezetőjével) él együtt.
1937
Blanchot, a szocialista tengerészeti miniszter közbenjárására megkapja a francia állampolgárságot.
1938
Márciusban kizárják a kommunista pártból. Júliusban együtt dolgozik Müller Miklóssal a magyar fotóssal, aki a Marianne című magazin számára készít riportfotókat, Hervé pedig szövegeket ír a képekhez. Szeptemberben a müncheni egyezmény értelmében Müller elhagyja Franciaországot.
1939
Müller távozása után ő lesz a Marianne magazin fotóriportere (illendőségből megtartja a Müller nevet). Behívják katonának az ötödik gyalogos ezredbe, Lattre de Tassigny ezredes parancsára a hadsereg fotósa lesz. Összeházasodnak Mado Ferrand-nal.
1940
Június 4-én fogságba esik a tengerparton Dunkerque-ben. Hadifogoly Hohenstein-ben (Kelet-Poroszországban). Fogsága alatt festeni kezd. Az ellenállás szószólója a hadifogolytáborban.
1941
Február 2-án letartóztatja a Gestapo a táborban kifejtett ellenálló-tevékenysége miatt. Szeptemberben megszökik. Grenoble-ban csatlakozik a titkos hadsereghez. Õ biztosítja a hegyekben tartózkodó egységek élelmiszerellátását.
1941
végén belép a vercors-i ellenállók közé. Az ellenállásban felveszi a Lucien Hervé nevet.
1943
Újra belép a titkosan működő kommunista pártba. Decemberben Párizsba hívják, hogy a Deportáltak és Hadifoglyok Nemzeti Mozgalmát (MNPGD) irányítsa.
1945
A Deportáltak és Hadifoglyok Nemzeti Mozgalmában dolgozik François Mitterand-nal együtt. A Szakszervezeti Világszövetség megalapítása alkalmával rendezett kongresszuson találkozik Deng Xiaopinggel és megrajzolja a portréját. A francia Vöröskereszt elnökhelyettese. A franciaországi Szovjet Foglyok és Deportáltak Szövetségének a főtitkára. Elválik Mado Ferrand-tól.
1946
Februárban Georges Bidault Budapestre küldi, ahol 3 hónapon keresztül konzulként dolgozik.
1947
Januárban kizárják a Kommunista Pártból. Találkozik Molnár Judittal. Időlegesen moziplakátokat készít. Újra fényképez, majd a France Illustration-nál lesz fotográfus, ahol a művészeti rovat számára készít fotókat. A fotózással egyidőben művészeti szövegegeket ír. A Point de Vue, a Regards és a Liliput című folyóiratoknak dolgozik.
1949
Megismerkedik Couturier tisztelendővel, aki bemutatja Matisse-nak. Decemberben a tisztelendő atya tanácsára Marseille-be utazik, hogy fotókat készítsen Le Corbusier lakónegyedéről. Elküldi Le Corbusier-nak az egyetlen nap alatt készített 650 negatívot. Le Corbusier felkéri, hogy legyen az ő fotósa.
1950
Folyamatosan dolgozik Le Corbusier-nak. November 3-án feleségül veszi Molnár Juditot.
1950-55
Rendszeresen fényképez Le Corbusier-nak, s más építészeknek is : Alvar Aalto-nak, Marcel Breuernek, Kenzo Tange-nak, Richard Neutranak, Oscar Niemeyernek, Aulis Blomstedtnek, valamint számos francia építésznek is. (Bernard Zerfuss, Jean Balladur, Georges Candilis, Henri Pingusson, Michel Écochard…) és tervezőknek, például Jean Prouvé-nak.
1955
Elkíséri Le Corbusier-t Chandigarh-ba és fényképez Ahmedabad-ban is.
1957
Május 2-án megszületik fia, Daniel Rodolf Hervé.
1959
Az Escorial-t fotózza, valamint a mediterrán spanyol népi építészetet két olyan munkához, amelyek végül nem valósultak meg.
1961
Másodszor is Chandigarh-ba utazik. Visszatérése után szerződést köt vele a Francia Elektromos és Acél Művek, Az építészet ma című folyóirat, valamint a Gallimard kiadó, hogy készítsen fotókat világszerte : Japánban, Kambodzsában, Sri Lankán, Törökországban, Görögországban, Krétán, Kaliforniában, Mexikóban, Peruban és Brazíliában.
1962
A Közép-keleti Francia Régészeti Intézet igazgatója megbízza, hogy fényképezzen Szíriában, Libanonban és Iránban ásatásokat.
1965
A szklerózis multiplex első jelei jelentkeznek nála. Augusztus 27-én meghal Le Corbusier.
1966-1970
Kollázsokat készít, amelyekhez saját fotóit is felhasználja. Lassanként teljesen visszatér a fotózáshoz, miközben tovább folytatja 1940-ben elkezdett kutatásait az absztrakcióról.
1970
Belgiumba utazik, hogy Pierre Puttemans-szal könyvet készítsenek a modern belga építészetről, gyakran fia segíti munkáját.
1970-től
számos építészeti iskola záróvizsga-bizottságának a tagja.
1985
Megkapja Arles város érdemrendjét, mivel az elsők között adományozta fotóit a Réattu Múzeumnak.
1988
Elnyeri a zsűri különdíját a Párizsi Fotóhónap alkalmával.
1992
Megkapja a Francia Becsületrendet.
1993
Párizs városának Építészeti Akadémiája kitünteti a Képzőművészeti Érdeméremmel.
1994
Megkapja a Művészetek és az Irodalom Lovagkeresztjét.
2000
Elnyeri Párizs városának fotográfiai nagydíját. Október 13-án meghal a fia, Daniel Rodolf Hervé, fotográfus és videoművész.
2001
A Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagjává választják.
2004
Megalapítja a „Lucien Hervé és Rodolf Hervé” fotográfiai díjat, amelyet minden második évben adományoznak egy fiatal pályakezdő hivatásos fotográfusnak.
2007
Június 26-án Párizsban, 97. életévében hal meg.

Fontosabb egyéni kiállítások:

1948
Művész Galéria, Budapest (festmények)
1951
Societa de Linoleum, Milano „Una citta: Due Architetture”
1952
Stefan Vogdt Galerie dr Moderne, München „Lucien Hervé Architekturfotografie”
1963
Musée des Arts Décoratifs, Palais du Louvre, Pavillon de Marshan, Párizs „Langage de l’Architecture (Paul Valéry szövegével)”
1964
Palais des Beaux-Arts, Brüsszel „Langage de L’Architecture”
1964
Magyar Építőművészek Szövetsége, Budapest, „Fotó és építészet”
1964
Bibliotheque National, le Cabinet des Estampes, Párizs
1965
Musée des Arts Décoratifs, Párizs „Le Corbusier”
1967
Rathaus, Stuttgart, „Sprache der Architectur”
1970
Brazil Nagykövetség, Párizs, „Niemeyer”
1976
Suomen Rakennustaiteen Museo, Helsinki „Fatehpur Sikri”
1977
French Institute, USA, „A Modern 16th Century City: Fatehpur Sikri”
1978
Kulturális Kapcsolatok Intézete Kiállítóterme, Budapest „Egy modern 16. századi város: Fatehpur Sikri, a mogulok fővárosa”
1979
Artcurial Centre d’Art Plastique Contemporain, Párizs „Le Corbusier vu par Lucien Hervé”
1980
National Museum of Fine Arts, Valletta „Le Corbusier par Lucien Hervé”
1985
Galerie Municipal du Château-d’Eau, Toulouse „Lucien Hervé photographe de Le Corbusier et des grands architectes issus du Bauhaus
1988
Budapest Galéria, Budapest Kiállítóterem, Budapest
1988
Villette, Párizs
1992
Nederlands Architectuurinstituut, Rotterdam „De essentie van het fragmet”
1993
FNAC, Brüsszel „ Une ville nouvelle au XVIè siècle: Fatehpur Sikri, capitale des moghuls”
1993
Galerie Camera Obscura, Párizs „Le Corbusier: Ombre et Lumière”
1993
Musée Ledoux, Arc-et-Senans „Chandigarh vu par Lucien Hervé”
1993
Kunshal, Rotterdam „Chandigarh vu par Lucien Hervé”
1994
Atelier du CAUE (Conseil d’Architecture, d’Urbanisme et d’Environment du Rhône), Lyon „Lucien Hervé. 50 ans de photographie d’architecture”
1995
Maison de l’UNESCO, Párizs „Siège de l’UNESCO: Passé et Futur”
1997
Sala d’Exposició del Collegi d’Arquitectes de Catalunya, Barcelona „Lucien Hervé fotograf d’Arquitectura”
1997
Vitra Design Museum, Weil am Rhein „Lucien Hervé – Architekturfotografien”
1998
Michael Hoppen Photography, London „Le Corbusier by Lucien Hervé”
1998
Sala de Exposiciones de la Fundación Cultural COAM, Madrid „Le Corbusier. Dibujos inéditos y Fotografias de Lucien Hervé”
1998
Gallery 292, New York „Lucien Hervé”
1998
Galerie Štepánská 35, Prága „Le détail et l’ensemble ne font qu’un” „Photographies d’Architecture de Lucien Hervé”
1999
Carol Ehlers Gallery, Chicago „Lucien Hervé. Architectural Photographs from 1938-1963”
1999
Fort Malakoff, Mainz „Lucien Hervé. L’ensemble et le détail ne font u’un”
2001
Ariel Meyerowitz Gallery, New York „Architecture and other work”
2001
Farsettiarte, Prato „Lucien Hervé. Fotografie di Architettura”
2001
Szent István Király Múzeum Új Magyar Képtár, Székesfehérvár (Rodolf Hervével)
2002
Patrimoine Photographique, Hôtel de Sully, Párizs „Lucien Hervé. Architectures de l’image”
2002
Institut Hongrois, Párizs „Photographies de Lucien & Rodolf Hervé”
2002
Galleria ’Via Larga’, Firenze „Da Le Corbusier a Cnosso. Fotografie de Architettura di Lucien Hervé”
2003
N&n Galéria, Budapest „Marcel Breuer – Lucien Hervé. UNESCO”
2003
Ray Hughes Gallery, Sydney „Lucien Hervé Vintage Photographs”
2004
Ecole d’Architecture de Bretagne, Rennes „Architecture Abstraction”
2005
Gallery Out of Place, Japán
2005
CIVA, Brüsszel „L’oeil de l’architecte”
2007
Galerie Camera Obscura, Párizs „Lucen Hervé Rétrospective”
2007
Ville Ouverte, Párizs „Tour Eiffel”
2007
Fondation Le Corbusier, Párizs „Le Corbusier - Lucen Hervé. Construction / Composition”
2007
Erdész & Makláry Fine Arts, Budapest (Rodolf Hervével)
2008
Museu Colecção Berardo, Lisszabon, „Le Corbusier e Lucien Hervé, Construção/Composição”
2008
Le Loge, Besançon, „Hommage à Lucien Hervé”

Fontosabb csoportos kiállítások:

1979
Orangerie des Jardins du Luxembourg, Párizs „Présence Paris-Budapest”
1996
Maison Robert Doisneau, Gentilly „Est-ce ainsi que les hommes vivent…”
1997
Galleria Photology, Milano „Work in Progress”
1998
Magyar Fotográfiai Múzeum, Kecskemét „Akik mentek / Akik maradtak. Fotográfusok – made in Hungary”
1999
Abbaye de Montmajour, Arles „L’architecture de l’ombre, Le beau court la rue” 30es Rencontres Internationales de la Photographie d’Arles)
2002
Hôtel bessonneau, Angers „Artistes Hongrois en France – 1920/2000 collection Szőllősi-Nagy – Nemes”
2003
Institut Hongrois, Párizs „Hongrois DE Hongrie versus Hongrois de France. Collection Szöllősy-Nagy – Nemes”
2003
Hôtel de Sully, Paris „Vues sur l’Antique. Les monuments antiques en France dans la photographie aux XIXe et XXe siècles
2004
MVM Galéria, Budapest „(H)Unok Párizsban” (Szöllősy-Nagy – Nemes Gyűjtemény)
2004
Fotomuseum, Hága „Zielsverwant. Hongaarse fotografen 1914-2003 / Kindred Spirits. Hungarian Photographers 1914-2003”
2005
Martin-Gropius-Bau, Berlin „Seelenverwandt Ungarische Fotografen 1914-2003”
2005
Musée Carnavalet, Párizs „Trois photographes humanistes” (Frédéric Barzilay-vel, Willy Ronis-szal)
2006
Espace Louis Vuitton, Párizs „L’Inde dans tous les sens”
2007
Musée Malreux, Le Havre „Brasilia, Chandigarh, Le Havre”

Bibliográfia:

Das Unesco Gebäude, Gerd Hatje, Stuttgart, 1958
La Plus Grande Aventure du monde. L’architecture mystique de Cîtaux. Arthaud, Párizs, 1956 (angol nyelven: Architecture of Truth. Thames & Hudson; London, Braziller, New York, 1956; új kiadás: Architecture de Vérité/Architecture of Truth, Phaïdon, Párizs-London, 2001 (francia és angol nyelven))
Építészet és fénykép. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1968
Le beau court la rue. Gérim, Párizs, 1970
Le Corbusier, l’artiste et l’écrivain. Éditions du Griffon, Neuchatel, 1970
Modern Architecture in Belgium. (szöveg: Pierre Puttmans) Marc Volkaer, Brüsszel, 1976 (angol, francia és flamand nyelven)
Az építészet nyelve, (Paul Valéry verseivel) Corvina, Budapest 1983
Lucien Hervé. (szöveg: Batár Attila) Héttorony könyvkiadó, Budapest, 1992
Intimité et immensiné (Bernard Noël verseivel), Editions Téménos, Párizs, 1994
A történelem mint tervező. (szöveg: Batár Attila) Mölker Verlag, Bécs - N&n, Budapest, 2001
Lucien Hervé. L’homme construit. (szöveg: Olivier Beer) Seuil, Párizs, 2001
Amis inconnus, Filigranes Editions, Trézélan 2002
The Eiffel Tower. Princeton Architectural Press, New York, 2003
valamint számos folyóirat és kiállítási katalógus.

A kiállítás támogatói: Francia Intézet, ELLE

fotó: Kassay Róbert