Meghosszabbítva! Nézz az ég felé! Ûrlenyomat Égi objektumok és jelenségek - Kiállítás a Csillagászat Nemzetközi Éve 2009 alkalmából A kiállítást megnyitja: Sztevanovity Zorán, előadóművész A kiállítást bemutatja: Mizser Attila, a Magyar Csillagászati Egyesület főtitkára és Kincses Károly fotómuzeológus, kurátor Megtekinthető: 2009. június 25. - szeptember 27. minden hétköznap 14-19 óra között, hétvégén 11-19 óra között.
Ûrlenyomat · 100 (…éve hunyt el Gothard Jenő) · MCSE

Berkó Ernő: Az éjszaka színei, 2007, Szécsény

A távoli települések közvilágítása által okozott fényszennyezés időnként meglepően látványos színekkel festi meg éjszaka a csillagok elé úszó felhőzetet. A sárga színért az utcai nátriumgőz lámpák fénye a felelős.

A felvétel Canon EOS 300D-vel és 16 mm Zenitar objektívvel, 30 másodperces expozícióval, ISO 1600-as érzékenységgel készült.

Csabai István: Holdfogyatkozás, 2008

Holdfogyatkozás idején a Föld a Nap és a Hold közé kerül, így árnyéka égi kísérőnkre vetül. A holdfogyatkozás lehet részleges és lehet teljes, a jelenség tartalma elérheti a 3-4 órát. A földárnyékba belépő Hold csodálatos színeket ölt, az árnyék pereme kékes, zöldes színű, középső része viszont narancsos vagy mélyvörös árnyalatot ad foltos képű társunknak. A színpompás árnyék oka a földi légkörben keresendő, amely lencse módjára megtöri a napfényt, és bevetíti a Föld egyébként teljesen sötét árnyékába. A Holdról ilyenkor napfogyatkozás látható, miközben bolygónk körül vöröses glóriaként fénylik az éltető légkör.

A kép a 2008. augusztus 16-án bekövetkezett holdfogyatkozáskor, Zeiss AS100/1000-es  objektívvel, Nikon D300-as géppel, 400 ASA érzékenységű filmre készült.

Csabai István: Sarki fény, 2003, Zagyvarékas

2003. november 20-án a rendkívül erős naptevékenység miatt hazánkból is látható sarki fény alakult ki. A Napból érkező töltött részecskék ilyenkor a Föld mágneses terébe kerülnek, abba a mágneses térbe, amely az iránytű állásáért is felelős. Ezek a részecskék aztán a pólusok felé vándorolnak a mágneses erővonalak mentén, és az Északi-, illetve a Déli-sark fölött a légkör molekuláiba csapódva hozzák létre színpompás fényjátékukat. A kép Zagyvarékason készült, ahol órákon keresztül szinte lángolt a vörös és zöld fényekben tündöklő égbolt.

A felvétel Olympus OM1 fényképezőgéppel, Fuji 800 negatív 21 mm-es objektívvel 3 perc expozícióval készült.

Éder Iván: Lófej-köd, Lovasberény

Hogy a látványos mélyég-objektum miért kapta a Lófej-köd elnevezést, nem szükséges megmagyarázni. A Lófej-ködöt, hivatalos elnevezéssel B 33-at, 1899-ben fedezték fel fotografikus úton. Barnard híres sötétköd-katalógusában a 33-as sorszámot kapta, innen származik a B 33 elnevezés. A sötét porködöt a háttérben látható IC 434 „előtt” látjuk, ez a világító gázköd teszi számunkra láthatóvá (és ilyen látványossá) a Lófej-ködöt.

2007.01.16. 130/780 APO refraktor, 19x16 perc, ISO 800, Canon EOS 350D

Éder Iván: A Holmes-üstökös, 2007, Urak Asztala, Pilis

2007 októberében néhány nap leforgása alatt egymilliószorosára fényesedett ki a Holmes-üstökös. A távcsővel is csak nehezen észlelhető kométa szabad szemmel is könnyen láthatóvá vált. Nem tudjuk, pontosan mi volt az oka a hatalmas robbanásnak, melynek eredménye a gyorsan táguló por-és gázfelhő, melyet Éder Iván örökített meg 2007 novemberében. Az üstököst Edwin Holmes fedezte fel 1892. november 6-án, így akár Sherlock Holmes is láthatta volna...

2007.11.04. 130/780 APO refraktor, 15x5 perc expozíció, ISO 800, Canon EOS 350D

Éder Iván: Boszorkányfej-köd, 2008, Ágasvár, Mátra

Bár ez a riasztó külsejű az Eridanus csillagképben található, azonban alig másfél fokkal nyugatra van a Rigeltől, az Orion második legfényesebb csillagától. A kék szuperóriás mintegy 40 fényévnyi távolságból világítja meg a ködösséget, amit látunk, az a Rigel visszavert fénye. Sajnos maga a Rigel a képen nem látható.

2008.02.08-09. 80/600 APO refraktor, 56x5 perc expozíció, ISO 800, Canon EOS 350D

Szendrői Gábor: Teljes holdfogyatkozás, 2007

Teljes holdfogyatkozás idején kísérőnk teljes egészében belemerül a Föld árnyékába. Ha középen halad át, akár másfél órán keresztül is teljes takarásban maradhat. Bár a földárnyék eléri a Holdat, az mégsem sötétül el teljesen. A földi légkör által az árnyékba vetített fény nem mindig azonos erősségű. Megfigyelték, hogy nagy vulkánkitörések után, amikor a felsőlégkör portartalma megnő, a holdfogyatkozások sokkal sötétebbek, mint a köztes időkben. Rendesen a vörösesen derengő Hold a teljes fogyatkozás idején is látható az égen, de a legsötétebb fogyatkozások alkalmával szinte eltűnik egünkről.

A felvétel 360/1500 mm Newton-távcsővel, Canon EOS 300Dkamerával, ISO 100-as érzékenységgel készült.

Kincses Károly:

100

Idén múlt egy évszázada, hogy meghalt a magyar csillagászati fotográfia talán legfontosabb alakja, Gothard Jenő (Herény, 1857. május 31. – Herény, 1909. május 29.). Bár az utóbbi időkben, erre a kiállításra készülve, kezdek belelátni a ma csillagászati fotográfiájának hallatlanul bonyolult, eszköz és agyigényes műveleteibe, mégis azt gondolom, hogy Gothard a fényképezés technikájának akkori fejlettségi vagy fejletlenségi - ki-ki ízlése szerint döntse el - fokán olyan dolgokat fényképezett le, olyan dolgokat fedezett fel, olyan apparátusokat konstruált, melyek messze megelőzték korát. Nem volt nehéz dolga, hiszen középiskolába a szombathelyi premontrei főgimnáziumba járt, ahol éppen akkor tanított a neves fizikus, Kunc Adolf. Szerencsés találkozás, tanár és tanítványa között még évtizedekig termékeny munkakapcsolat maradt. Gothard a bécsi politechnikumban (Politechnische Hochschule) gépészmérnöki oklevelet szerzett, miközben geodéziai és csillagászati tanulmányokat is folytatott. Hazatérve herényi birtokára, Konkoly Thege Miklós segítségével 1881-ben egy csillagászati obszervatóriumot építtetett és rendezett be, ahol megfigyeléseit öccse Gothard Sándor és Molnár József segítségével végezte. Az egykupolás főépület tervét Hauszmann Alajos műegyetemi tanár készítette, a berendezéseket és a dobalakú kupolát a fiatal Gothard Jenő tervezte. A 18 méter hosszú, 9,5 m széles főépület emeletén egy laboratórium, egy könyvtárszoba, és egy irodahelyiség volt, földszintjén pedig vegyi laboratórium, egy fényképészeti sötétkamra a lemezek hívására, valamint egy fantasztikusan felszerelt finommechanikai műhely kapott helyet. Gothard szinte minden eszközét saját kezűleg készítette. A csillagvizsgálóhoz meteorológiai és földmágnességi észleléseket szolgáló létesítmények is tartoztak. Az épület északkeleti sarkához épült a már említett 4 méter belső átmérőjű kupola, amelyben állt a Konkoly Thege Miklóstól 1881-ben megvásárolt 254 mm tükörátmérőjű Newton-rendszerű teleszkóp, melyet a londoni Browning-cég 1874-ben gyártott. Az intézet alapításakor beszerzett felszerelést Gothard Jenő fokozatosan az asztrofotográfia és a spektroszkópia újabb és korszerűbb eszközeivel bővítette. A Herényi Asztrofizikai Obszervatóriumban 1881. október 20-án történt az első észlelés. Gothard Jenőt kezdetben az emissziós csillagok és üstökösök spektroszkópiai vizsgálata érdekelte. Testvére, Gothard Sándor a nagybolygókkal és Nap-megfigyelésekkel foglalkozott. Amivel átlépte az idősebb fivér a kor műkedvelő csillagnézőinek színvonalát, az a fényképezés csillagászati alkalmazása volt. Ez adta máig tartó ismertségét, elismertségét itthon és a világban. Az 1882. május 17-ei teljes, de Magyarországról csak részlegesnek látszó napfogyatkozásról a világ sok szaklapjában megjelent fényképeket készített. 1883 után a ß Lyrae színképének vizsgálatával kezdett foglalkozni. Észlelései során kimutatta a csillag színképében a hidrogén és hélium vonalainak periodikus megjelenését és eltűnését. Figyelmet keltettek Gothardnak az üstökösökön végzett spektroszkópiai vizsgálatai is. Szabad szemmel nem látható üstökösről a világon elsőként Gothard Jenő készített fényképfelvételt (Barnard-Hartwig üstökös - 1886). 1885-től Gothard csaknem teljesen felhagyott a vizuális észlelésekkel és a Herényi Obszervatóriumban áttértek a kor új technikájára, a spektrográfia és az asztrofotográfia művelésére. Még ebben az évben felvételt készített az Andromeda galaxisban felvillanó szupernóváról. 1886-tól kezdve érdeklődését a halmazok, üstökösök, gázködök spektrálfotometriai vizsgálata kötötte le. 1886 őszén ő mutatta ki először fotográfiai úton a Lyra-gyűrűsköd (M57) központi csillagát. 1892-ben a Nova Aurigae spektrumának vizsgálata során alapvető összefüggést tárt fel a nóvák és a planetáris (bolygószerű) ködök kapcsolatáról. Mint a fényképi úton történő csillagászati megfigyelések tökéletesítője, több csillagászati és fényképészeti műszert talált fel és készített el saját műhelyeiben. Az általában 2-3 példányban legyártott eszközeiből több európai intézetnek (Bécs, Bothkamp, Potsdam, Heidelberg, Brüsszel) is szállított. Különösen sok műszert épített a Konkoly Thege ógyallai csillagvizsgálója részére. A heidelbergi obszervatórium passageműszere, és J.M. Eder bécsi műegyetemi tanár nagy spektográfja is Gothard kezéből került ki. Õ találta fel az ékfotométer regisztráló szerkezetét. Fotópuskát konstruált 1886-ban, kereső és exponáló objektívvel, 12 felvételre alkalmas tárral. Kutatásai világszerte elismerést szereztek nevének. Több külföldi tudományos testület, többek közt a londoni Royal Astronomical Society (1883), a német Astronomische Gesellschaft (1884) választotta soraiba, és csak ezek után, 1890-ben lett a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Megfigyeléseit, tudományos eredményeit Gothard Jenő a német nyelvű, Publikationen des astrophysikalischen Observatorium zu Herény címet viselő, általa írt, szerkesztett és kiadott periodikában jelentette meg. Munkásságáról a Magyar Tudományos Akadémia által kiadott Értekezések a Matematikai Tudományok Köréből című sorozatban is jelentek meg közlemények. A Meteorológiai Megfigyelések a Herényi Obszervatóriumon című kiadványsorozat pedig 1890-től 1918-ig jelent meg. Több, a fotográfiával kapcsolatos cikket, könyvet is írt, így Az újabbkori csillagászat módszerei és meg figyelésmódjai (Bp., 1886); A fotográfia (Bp., 1890); Spektralphotographiai tanulmányok (Értek. a term. tud. kör. 1891).

Úttörő szerepet játszott a telefonhálózat kiépítésében, fejlesztésében is. A Gazdasági Lapokban 1878-ban publikálta Telephon ügyben című tanulmányát. 21 éves volt ekkor, a telefont pedig alig két esztendővel korábban, 1876. március 7-én szabadalmaztatta Bell. Két évvel később Gothard és öccse megépített egy 2 km-es vonalat. A magyar orvosok és természetvizsgálók szombathelyi vándorgyűlésén (1880. aug. 26) mutatták be működés közben. Jedlik Ányos kommentálta a történéseket a megjelent vendégeknek. Herény és Csorna, valamint Herény és Ógyalla között építettek ki telefonvonalat. Párizs, London, Zürich után negyediknek Herény dicsekedhetett a telefonnal.

1894-95-ben Gothard Jenő tervei szerint, az ő szervezőmunkájának is köszönhetően épült fel az első magyar vízerőmű a Vas megyei Ikerváron. Az itt termelt villamos energia hasznosítására jött létre a Vasvár Megyei Elektromos Művek Rt., amelynek ő lett az első műszaki igazgatója.

Gothard Jenő halála után egy ideig még meteorológiai megfigyelésekre használták obszervatóriumát, de örökösei 1918-ban azt is megszűntették. Könyvtárát, fotográfiai üveglemezeit, irattárát, műszereit a szombathelyi premontrei gimnáziumnak ajándékozták. 1948-ban a Premontrei Gimnáziumból alakult Nagy Lajos Gimnáziumban felépítettek a gimnázium tetején egy forgatható kupolát, s ebben felállították Gothard teleszkópját. Ez 1969-ig működött itt. 1966-ban megvásárolták özv. Gothard Sándornétól az 1840 körül épült herényi kúriát, az ún. kiskastélyt, és miután –általam fel nem fogott dolgok miatt - eredeti helyére nem tudták visszaköltöztetni az obszervatóriumot, ezért itt, a kiskastély parkjában építették fel 1968-ban a mesterséges holdak észlelésére szolgáló megfigyelő nemzetközi –értsd ez alatt, főleg szovjet- állomást. 1972-ben került átadásra a 6 méter átmérőjű új kupola. Ekkor nyílt meg a Gothard Jenő munkásságát bemutató állandó kiállítás is. 1979-ben a Gothard Asztrofizikai Obszervatórium megkapta az egyetemi csillagvizsgáló státuszát. Ettől kezdve az ELTE csillagász szakos hallgatói itt végezték megfigyeléseiket. 1992-től az obszervatórium az ELTE tanszéki jogokkal rendelkező önálló szervezeti egysége, dr. Jankovics István vezetésével. Horváth József, dr. Kovács József, dr. Vincze Ildikó és munkatársaik feldolgozták és nyomtatott kiadványokban, valamint az interneten közkinccsé tették Gothard Jenő tudománytörténetileg rendkívül fontos hagyatékát.