 |
Berkó Ernő: Az éjszaka színei, 2007, Szécsény
A távoli települések közvilágítása által okozott fényszennyezés időnként meglepően látványos színekkel festi meg éjszaka a csillagok elé úszó felhőzetet. A sárga színért az utcai nátriumgőz lámpák fénye a felelős.
A felvétel Canon EOS 300D-vel és 16 mm Zenitar objektívvel, 30 másodperces expozícióval, ISO 1600-as érzékenységgel készült.
Csabai István: Holdfogyatkozás, 2008
Holdfogyatkozás idején a Föld a Nap és a Hold közé kerül, így árnyéka égi kísérőnkre vetül. A holdfogyatkozás lehet részleges és lehet teljes, a jelenség tartalma elérheti a 3-4 órát. A földárnyékba belépő Hold csodálatos színeket ölt, az árnyék pereme kékes, zöldes színű, középső része viszont narancsos vagy mélyvörös árnyalatot ad foltos képű társunknak. A színpompás árnyék oka a földi légkörben keresendő, amely lencse módjára megtöri a napfényt, és bevetíti a Föld egyébként teljesen sötét árnyékába. A Holdról ilyenkor napfogyatkozás látható, miközben bolygónk körül vöröses glóriaként fénylik az éltető légkör.
A kép a 2008. augusztus 16-án bekövetkezett holdfogyatkozáskor, Zeiss AS100/1000-es objektívvel, Nikon D300-as géppel, 400 ASA érzékenységű filmre készült.
Csabai István: Sarki fény, 2003, Zagyvarékas
2003. november 20-án a rendkívül erős naptevékenység miatt hazánkból is látható sarki fény alakult ki. A Napból érkező töltött részecskék ilyenkor a Föld mágneses terébe kerülnek, abba a mágneses térbe, amely az iránytű állásáért is felelős. Ezek a részecskék aztán a pólusok felé vándorolnak a mágneses erővonalak mentén, és az Északi-, illetve a Déli-sark fölött a légkör molekuláiba csapódva hozzák létre színpompás fényjátékukat. A kép Zagyvarékason készült, ahol órákon keresztül szinte lángolt a vörös és zöld fényekben tündöklő égbolt.
A felvétel Olympus OM1 fényképezőgéppel, Fuji 800 negatív 21 mm-es objektívvel 3 perc expozícióval készült.
Éder Iván: Lófej-köd, Lovasberény
Hogy a látványos mélyég-objektum miért kapta a Lófej-köd elnevezést, nem szükséges megmagyarázni. A Lófej-ködöt, hivatalos elnevezéssel B 33-at, 1899-ben fedezték fel fotografikus úton. Barnard híres sötétköd-katalógusában a 33-as sorszámot kapta, innen származik a B 33 elnevezés. A sötét porködöt a háttérben látható IC 434 „előtt” látjuk, ez a világító gázköd teszi számunkra láthatóvá (és ilyen látványossá) a Lófej-ködöt.
2007.01.16. 130/780 APO refraktor, 19x16 perc, ISO 800, Canon EOS 350D
Éder Iván: A Holmes-üstökös, 2007, Urak Asztala, Pilis
2007 októberében néhány nap leforgása alatt egymilliószorosára fényesedett ki a Holmes-üstökös. A távcsővel is csak nehezen észlelhető kométa szabad szemmel is könnyen láthatóvá vált. Nem tudjuk, pontosan mi volt az oka a hatalmas robbanásnak, melynek eredménye a gyorsan táguló por-és gázfelhő, melyet Éder Iván örökített meg 2007 novemberében. Az üstököst Edwin Holmes fedezte fel 1892. november 6-án, így akár Sherlock Holmes is láthatta volna...
2007.11.04. 130/780 APO refraktor, 15x5 perc expozíció, ISO 800, Canon EOS 350D
Éder Iván: Boszorkányfej-köd, 2008, Ágasvár, Mátra
Bár ez a riasztó külsejű az Eridanus csillagképben található, azonban alig másfél fokkal nyugatra van a Rigeltől, az Orion második legfényesebb csillagától. A kék szuperóriás mintegy 40 fényévnyi távolságból világítja meg a ködösséget, amit látunk, az a Rigel visszavert fénye. Sajnos maga a Rigel a képen nem látható.
2008.02.08-09. 80/600 APO refraktor, 56x5 perc expozíció, ISO 800, Canon EOS 350D
Szendrői Gábor: Teljes holdfogyatkozás, 2007
Teljes holdfogyatkozás idején kísérőnk teljes egészében belemerül a Föld árnyékába. Ha középen halad át, akár másfél órán keresztül is teljes takarásban maradhat. Bár a földárnyék eléri a Holdat, az mégsem sötétül el teljesen. A földi légkör által az árnyékba vetített fény nem mindig azonos erősségű. Megfigyelték, hogy nagy vulkánkitörések után, amikor a felsőlégkör portartalma megnő, a holdfogyatkozások sokkal sötétebbek, mint a köztes időkben. Rendesen a vörösesen derengő Hold a teljes fogyatkozás idején is látható az égen, de a legsötétebb fogyatkozások alkalmával szinte eltűnik egünkről.
A felvétel 360/1500 mm Newton-távcsővel, Canon EOS 300Dkamerával, ISO 100-as érzékenységgel készült.
A Magyar Csillagászati Egyesület
A Magyar Csillagászati Egyesület (MCSE) hazánk legnagyobb létszámú csillagászati szervezete. Az MCSE-t 1946-ban alapította Kulin György csillagász, kisbolygó- és üstökösfelfedező, az amatőrcsillagász mozgalom megteremtője. (Egyesületünk négy évtizednyi szünet után 1989-ben alakult újjá).
Egyesületünk nyitott, várjuk tagjaink sorába mindazokat, akiket a csillagászat bármely területe foglalkoztat: az érdeklődőket, az amatőr észlelőket, az ismeretterjesztőket, a pedagógusokat és természetesen a csillagászatot hivatásszerűen művelőket.
Kiadványokkal, rendezvényekkel, tanácsokkal segítjük tagjainkat és minden érdeklődőt, hogy csillagászati ismereteket sajátíthassanak el, megfigyeléseket végezhessenek, távcsövet építhessenek. Egyesületünk tagjai illetményként kapják Meteor című havi folyóiratunkat és a Meteor csillagászati évkönyvet. A tagok kedvezményesen szerezhetik be egyesületi kiadványainkat, és ugyancsak kedvezményt kapnak rendezvényeink részvételi díjából.
A csillagászat egyes részterületeivel foglalkozó amatőrök munkáját egyesületi szakcsoportok segítik: munkájukhoz a Meteor, valamint honlapjaink és levelezőlistáink adnak segítséget.
Helyi csoportjaink az ország számos területén várják tagtársaink és az érdeklődők jelentkezését. Ezek a helyi kezdeményezések elősegítik a hasonló érdeklődésűek egymásra találását, és egyszerre kínálják a csillagászati és a közösségi élmények lehetőségét.
Rendezvényeink, programjaink
Az óbudai Polaris Csillagvizsgálóban rendszeres ügyeleti órákat, távcsöves bemutatásokat és szakköri foglalkozásokat, találkozókat tartunk. Felkérésre más helyszínen is vállalunk távcsöves bemutatókat és ismeretterjesztő előadásokat. A Polarisban tartott előadásokat és találkozókat az interneten is közvetítjük.
Nyári táboraink kitűnő lehetőséget biztosítanak a csillagászat elméleti és gyakorlati alapjainak elsajátítására. Ifjúsági táborainkat a csillagászat iránt érdeklődő középiskolás korosztály számára szervezzük. Évente megtartott távcsöves találkozónk az ország amatőrcsillagászai számára nyújt kiváló lehetőséget megfigyelések végzésére és tapasztalatcserére.
Az MCSE az interneten:
http://www.mcse.hu/ és társai
Egyesületünk honlapja (http://www.mcse.hu/) 1995 óta tájékoztatja az érdeklődőket. Itt közöljük programjainkat, észlelési ajánlatainkat, és innen lehet tájékozódni szakcsoportjaink és helyi csoportjaink elérhetőségéről is. Egyesületi szerverünk immár több mint száz különféle honlapnak ad otthont. Mind közül a leglátogatottabb 2005-ben indított, naponta frissülő hírportálunk (hirek.csillagaszat.hu).
Asztrofotográfia
Az amatőrcsillagászat savát-borsát jelenti a „személyes tapasztalatszerzés", a távcsöves megfigyelés. Bármilyen szépek is az űrtávcsöves felvételek, azért az az igazi, ha saját távcsövünkkel tapasztaljuk meg a csillagos égbolt jelenségeit. Épp ezért különösen fontos az amatőrcsillagász számára a saját távcső, mellyel akár vizuális, akár fotografikus, akár CCD-s megfigyeléseket végezhet. Vannak, akik elsősorban az esztétikai élményt részesítik előnyben, és vannak, akik tudományosan is hasznosítható megfigyeléseket végeznek – sokféle lehetőség nyílik a „csillagászkodásra". A digitális technika térhódításának hála, ma már igen sokan foglalkoznak digitális asztrofotózással, olyan felvételeket készítve, amelyekről korábban nem is álmodhattunk. A digitális fényképezési technika talán legfőbb nyertesei a csillagászat szerelmesei, az amatőrcsillagászok.
|
Magyar Fotográfusok Háza - Mai Manó Ház
1065 Budapest-Terézváros, Nagymező utca 20.
Telefon: 473-2666
Fax: 473-2662
E-mail: maimano@maimano.hu
|
|
|
