A Magyar Fotóművészek Szövetsége, a T-Mobile Magyarország Távközlési Rt. és a Magyar Fotográfusok Háza tisztelettel meghívja Önt és barátait BENKÕ IMRE Ikrek, 1982-2005 című, a 2004. évi Magyar Fotográfiai Nagydíj elnyerése alkalmából rendezett kiállításának megnyitójára Megnyitó: 2005. június 23. csütörtök 17 óra A kiállítást megnyitja: Dr. Métneki Júlia és Eszter A kiállítás megtekinthető: 2005. 06. 23. - 09. 18.
Ikrek, 1982-2005 · Benkő Imre · Dr. Métneki Júlia megnyitója

Tisztelt Vendégek, kedves Ikrek, tisztelt Művész Úr!

Nagy megtiszteltetés számomra, hogy Benkő Imre fotográfus – akihez több mint 20 éves ismeretség, barátság fűz – engem kért fel az „Ikrek” című fotókiállításának megnyitására. A mai megnyitó több szempontból is eltér a megszokottól.

Szokatlan azért, mert a megnyitó beszédet nem szakmabeli tartja, hanem egy ikerkutató, aki a képek alkotójához hasonlóan igen szorosan kötődik a kiállítás témájához.

Szokatlan azért is, mert az ilyen ünnepi alkalmak során általában ismertetik a művész életrajzát, pályáját, munkásságának főbb állomásait. Én azonban ezt nem teszem, mivel Benkő Imre - szerény egyéniségéből fakadóan - kifejezetten kérte, hogy ne méltassam életművét, pedig számos rangos fotópályázaton kiemelkedő eredményt ért el.

Engedve a kérésének, arról fogok beszélni hát, ami a leginkább szokatlan és a maga nemében teljesen újszerű, mondhatni egyedülálló: és ez a tárlat témája – azaz, az ikerportrék bemutatása.

Az ikrek titokzatos és rejtélyes világa ősidők óta foglalkoztatja az embereket. Az iker-téma adta lehetőségeket, az ikrek születését, vetélkedésüket, harcukat vagy éppen ellenkezőleg, egymáshoz való rendkívüli ragaszkodásukat, az összetévesztésükből adódó komikus helyzeteket számos műfajban megjelenítették. Így például szó esik róluk a bibliában, a mitológiában, a szépirodalomban, a képzőművészetben és a szobrászatban. Ugyanakkor a fotográfiában meglepően kevés, ikreket ábrázoló művészi képpel találkozhatunk. Az meg világviszonylatban is példa nélküli, hogy egy fotoriporter kizárólag iker-témájú önálló tárlattal jelentkezzen.

A kiállítás válogatott anyaga közel 25 éves munka eredménye. Benkő Imre első, ikerpárról készült felvételei személyes, családi indíttatásból készültek 1982-ben. Ugyanebben az évben egy tudományos ikervizsgálatot követően alakult meg az első hazai ikerklub a Marcibányi téri Művelődési Házban, mintegy száz iker részvételével. E találkozó alkalmával nemcsak a kívülállók, hanem az ikrek számára is döbbenetes, mondhatni sokkoló volt a látvány: szinte mindenki „két példányban” volt jelen.

Kiderült, hogy az ikrek legtöbbjében gyermekkora óta élt a vágy, hogy más ikerpárokkal ismerkedjenek, barátkozzanak, de erre korábban csak elvétve adódott lehetőség.

Az első pillanattól kezdve úgy éreztük valamennyien, mintha régi ismerősök lennénk, a személyes beszélgetések kapcsán hamar azonos hullámhosszra kerültünk. Ebben a felfokozott hangulatú légkörben figyeltem fel egy halk szavú, csendes és udvarias fotoriporterre, aki az MTI munkatársaként volt jelen. Már akkor feltűnt az a rendkívüli szenvedély, az alkotás öröme és izgalma, ahogy kereste a megfelelő beállításokat, fényképezte az ikreket, készített rólunk csoportképet. Úgy gondolom, hogy ezen az összejövetelen az egypetéjűek hasonlóságából adódó, „különleges csemegének” számító fotózási lehetőségen túl, Benkő Imre megérzett valamit az ikrek lelkéből áradó nyitottságra, empátiára. Õt is magával ragadta, lenyűgözte ez a közösség, amely a hasonló örömöket és nehézségeket átélő ikreket összehozta, majd hosszú időn át összekovácsolta.

Benkő Imre ettől a naptól kezdve tudatosan kíséri figyelemmel az ikrek életét, és szinte családtagként, barátként, „tiszteletbeli ikerként” örökíti meg az ikrekkel kapcsolatos eseményeket, készít ikerportrékat. Ott volt – többek között – számos Marcibányi téri rendezvényünkön, fotózott a Hilton Szállóban és a Kongresszusi Központban megrendezett nagysikerű Ikerbálokon. Elkísért bennünket az Ikerklub által rendezett szilvásváradi iker-találkozókra is, hogy dokumentálja a több napos rendezvény történéseit. A kilencvenes évek második felében ismét fellendült az ikrek egymás iránti érdeklődése, és újabb kezdeményezések révén számos vidéki városban, így Ercsiben, Mátészalkán, Szegeden és Kunhegyesen szerveztek több alkalommal is ikertalálkozókat. Benkő Imre valahogy mindig értesült ezekről az eseményekről, melyeken aztán lelkesen, töretlen szenvedéllyel fotózott.

A kezdeti időszaktól, 1982-től napjainkig több száz ikerpárt fényképezett le. Mintegy 180 tekercset exponált, ami közel 6500 képkockát jelent. A jelenlegi kiállítás anyagát ezekből a felvételekből válogatta a művész. Sajnos, itt most csak 50 kép bemutatására van lehetőség.

Benkő Imre érzelmeit és ragaszkodását tekintve mindig hűséges a témáihoz. Munkamódszerére jellemző, hogy évekig, sőt évtizedekig dolgozik egy-egy választott témán, mielőtt jelentkezik vele a nagyközönség előtt. Az adott helyszínekre rendszeresen visszajár, kitartással, sokszor fáradságos körülmények között készíti képeit. Egy-egy alkalommal többször is megörökíti ugyanazt az ikerpárt más-más szituációban, néhányukról évekkel később újra és újra megismétli a felvételeket. Fotózáskor nyugodt, higgadt, türelmes. Fontosnak tartja, hogy az ikrek ellazuljanak, megvárja, hogy megszűnjön a belső feszültségük, ne érezzék a fényképezés szituációjából adódó zavaró tényezőket.

Egy portré elkészítése a fotográfus számára mindig nagy kihívást jelent. Egy embert se könnyű ábrázolni, két, külsőre teljesen azonosnak látszó személyt pedig sokkalta nehezebb. Ahhoz, hogy művészi kép születhessen, nemcsak a technikai kérdések lehetnek fontosak, mint pl. a megfelelő nézőszög megtalálása, hanem az is, hogy a felvétel pillanatában létrejöhessen egyfajta harmónia, az ikerségre jellemző bensőséges kapcsolat.

Ezek a fotók nem műteremi felvételek, nem szokványos könnyed emlékképek, ahol a fotóalanyok pózolnak vagy belenevetnek a kamerába. Ennél sokkal többről van szó.

Benkő Imre általában saját környezetükben mutatja be az ikreket, lakásukban vagy közös munkahely esetén ott, ahol együtt dolgoznak. Képeiben nagy jelentősége van a háttér megválasztásának, melynek apró jelei hozzáadnak valamit a képhez és önkéntelenül is hatnak az emberre. Van, ahol homogén, fehér a háttér, ami lehetővé teszi, hogy a néző csak az ikerpárra összpontosítsa figyelmét. A saját vagy munkahelyi környezetben készült képek esetén az otthoni, illetve a foglalkozással kapcsolatos háttér hozzájárul az ikrek életének, személyiségének jobb megismeréséhez.

Az ikertalálkozókon általában rögtönzött hátteret alkalmaz a művész. Benkő Imre nem öncélúan kereste ezeket, hanem helyszínen adott lehetőségeket használta fel. Így pl. Ercsiben egy utánfutón évekig ottfelejtett hatalmas ponyva, vagy egy grafittis tűzfal, Szegeden egy kartonból festett, kivágott ablakú, a vásári fényképezkedés hangulatát idéző repülőgép kínálkozott háttérként.

Sokszor a kutatókat is meglepik, és zavarba hozzák az ikrekkel kapcsolatos véletlen egybeesésekről, egyidőben, egymástól függetlenül bekövetkezett balesetekről szóló történetek, amelyekre nehéz ésszerű magyarázatot találni, illetve, amelyek apropójából gyakran emlegetnek telepatikus megérzéseket. Az efféle, úgymond csodás jelenségek egyik jellemző példája az Ikerkiállítás meghívóján szereplő egypetéjű ikerlányok esete: az egyikük eltörte a karját, majd néhány napra rá a másik is hasonló kartörést szenvedett, méghozzá - a fényképen is igencsak látványos hatást keltő - tükör-aszimmetriás módon.

Az itt bemutatott képek mindenekelőtt döbbenetes tárgyilagosságukkal hatnak. A vékonyka kerettel ellátott, vágatlan, fekete-fehér fényképeken tömörítve jelenik meg mindaz, amit a művész érez, gondol abban a pillanatban az előtte álló ikrekről. Bár első látásra azonosak tűnnek az egypetéjű testvérek, alaposabban megfigyelve felfedezhetők kisebb-nagyobb különbségek.
A téma azonos, mégis, minden kép más és más. Benkő Imre művészi nagysága abban rejlik, hogy felfedezte azokat a körülményeket, amelyek egyedivé, jellemzővé teszik az adott ikerpárt, megtalálta a különböző típusú ikerpárok képi megjelenítésének leginkább megfelelő formát, ezáltal sokszínűvé és változatossá tette a kettős portrékat.

Nézem a képeket és összeszorul a szívem. Magam is egy ikerpár egyik tagja lévén, nem tudom kivonni magam a hatásuk alól. Ismerős és ismeretlen ikerpárok, gyerekek és felnőttek. A képeken megjelenik az ikerség lényege, feltárulnak a hasonlóságok és a különbségek. Valamennyi portrén ott fénylik valami, abból az egyetlen percből, abból a soha vissza nem térő mozdulatból, ami a lefényképezett ikreket a döbbenetes valóság tartományába helyezi át. Érdemes elidőzni hosszabb ideig egy-egy kép előtt. A fotográfia eszközeinek köszönhetően piciny, az embert megbizsergető varázslatok részeseivé válunk. Sűrítve jelenik meg a képeken az ikrek élete, felsejlik személyiségük. Hogy ki mit érez, lát a képekben, azt a fotográfus a nézőre bízza. A művész az ikrek belső csendjét próbálta visszaadni, megjeleníteni.

A kivételes fegyelem, pontosság, céltudatosság magas tartalmi és esztétikai igényének megtestesülését csodálhatjuk a most bemutatott képeken. Benkő Imre szeretettel, alig észrevehető humorral, máskor finom iróniával lát és láttat. Helyettünk és értünk teszi ezt. Soha nem volt alkalmam köszönetet mondani neki fáradságos küzdeleméért és kitartásáért. Ezért most a régi barátok, az összes lefotózott és jövőben lefényképezendő ikrek nevében, szeretném nyilvánosan is kifejezni hálámat, amiért felkarolta és magas, művészi szinten dokumentálta ezt a népszerű, ugyanakkor kissé mellőzött témát.

A róla készült publikációkban azt olvashatjuk, hogy szubjektív dokumentarista. Ez biztosan így is van. Számomra azonban Benkő Imre mást jelent. Én úgy érzem, hogy itt van közöttünk egy végtelenül egyszerű, szerény, közvetlen és rokonszenves fotoriporter, akinek nincsen kocsija, nincs mobiltelefonja, és aki elsősorban másokra figyel. Néz, és amit lát, lefotózza. Most az ikrekről készített képeit mutatja be nekünk, és ezzel régi, dédelgetett vágya teljesül. Fogadjuk olyan szeretettel ezeket az alkotásokat, amilyen végtelen szeretettel és odaadással készítette őket.

Megtisztelő figyelmüket megköszönve, a kiállítást ezennel megnyitjuk.

IKREK PORTRÉFOTÓZÁSA!

Benkő Imre két alkalommal július 16.-án és 23.-án szombaton 11-17 óráig várja az ikerpárokat, a kiállítás melletti Napfényműterembe.