A kiállítás weboldala: www.silomaki-budapest.com
A kiállításhoz kapcsolódó konferencia (2007. január 24-25.) részleteit megtalálja a weboldalon, vagy érdeklődhet a Mai Manó Házban (06 1 473 2666) vagy a Dorottya Galériában (06 1 266 08 77, dorottya_galeria@t-online.hu).
Még nem telt el három év azóta, hogy Elina Brotherus New Painting cimű sorozatának Brüsszelben készült képeit bemutattuk a Mai Manó
Házban. A magyar közönség ekkor találkozhatott először a Helsinki Iskola egyik meghatározó képviselőjével.
Most 2007. januárjában pedig a második emeleti kiállítótérben Jari Silomäki Próbák a felnőttkorhoz (Rehearsals for Adulthood) cimű
sorozatával ismerkedhetnek meg, azt követően, hogy a Dorottya Galériában az Azon a napon (My Weather Diary) cimű kép-szöveg–napló
részesei lehettek. A Műcsarnokban pedig az Álmok égő tájain – Kortárs képzőművészet Észak-Európából (Dreamlands Burn - Nordic Art Show
2006) cimű csoportos kiállítást láthatják. E párhuzamos bemutatók kiegészítik, árnyalják egymást és a bennünk kialakult, vagy akár
hiányzó képet is alakítják: mi történik a képzőművészetben most, ott, Északon.
Ha bármelyik helyszínen figyelmesen barangolunk a művek, és azok keltette gondolataink, érzéseink között, akkor a kortárs művészet
északi tájaiban, szövegeiben, installációiban meglelhetjük önön kérdéseinket, vágyainkat, álmainkat olykor pedig választ kaphatunk
elvágyodásunk és a bennünk lévő ellentmondások okaira is.
Csizek Gabriella, művészeti vezető
A Helsinki Iskola a fotótörténet egyik legújabb fejezete, melynek képviselői a Helsinki Art és Design Egyetem (TAIK University)
oktatási metódusának köszönhetően a koncept művészet mellett a sajtó és a dokumentarista fotográfia sajátos ötvözetéből alakították ki
nyelvezetüket. Jari Silomäki következetes munkáiban a Helsinki Iskola esszenciáját nyújtja.
Jari Silomäki Próbák a felnőttkorhoz című sorozatában fotó-képregényként mutatja be ennek a fájdalmakkal teli, ugyanakkor sokszor
komikus folyamatnak egy-egy aspektusát. A fotó-esszé az identitáskeresést a pár-keresés kontextusába helyezi, s az „igazi” hajszolása, a
féltékenység, az egyedüllét, az egymásra találás különféle változatait tárja elénk. A lírai fotókat a rájuk írt szövegek, és a
szereplők megjelenései fűzik össze narratív egységgé. Az egyes állapotok időnek és térnek ellentmondva térnek vissza újra és újra,
mintha körbevennék az embert, ugrásra készen. A kis képformátum, a nagyrészt fekete-fehér világ is az intimitás és a nosztalgia felé
visznek, ugyanakkor e fotók ereje többek között abban rejlik, hogy ezen a csöndes és korántsem provokatív módon mégis valós
tapasztalatokról mesélnek, azok ragacsos, tapintható testi és abszolút megemelt, szimbólummá formált lelki rétegeinek egyidejű elénk
tárásával. A napló-szerű kezelés annak is köszönhető, hogy a főhős a fotós maga. Ám míg a képek kísérő szövegei naplóbejegyzésként is
értelmezhetőek, magukon a fotókon Silomäkit egy „dublőr” jeleníti meg. Fikcióvá teszi-e a művet az elbeszélőt helyettesítő színész? Hol
húzódik a határ dokumentum és fikció között? Húzhatunk-e határvonalat a valós életben, illetve a képzelet birodalmában megélt élmények
szétszálazhatatlan szövevénye között?
Csizmadia Alexa, Somogyi Zsófia
A kiállítás és a kapcsolódó weboldal megvalósítását támogatta: a FRAME, Finnish Fund for Art Exchange, a Finn Nagykövetség Budapest, a Fővárosi Közgyűlés Kulturális Bizottsága, a Mackensen Kft., az Új Művészet és a Notebookzone.
Magyar Fotográfusok Háza - Mai Manó Ház
1065 Budapest-Terézváros, Nagymező utca 20.
Telefon: 473-2666
Fax: 473-2662
E-mail: maimano@maimano.hu
|
|
|