Külső helyszín

A kiállítás katalógusa
[letölthető PDF, 1Mb]

LIVE SYNC.
Contemporary Photography from Hungary

Barakonyi Szabolcs, Dezső Tamás, Elek Judit Katalin, Erdei Krisztina, Fabricius Anna, Gáldi Vinkó Andrea, Kudász Gábor Arion, Surányi Miklós, Szabó Sarolta, Szász Lilla

A Magyar Fotográfusok Háza szervezésében kerül bemutatásra a sanghaji Museum of Contemporary Art-ban a LIVE SYNC. című kiállítás, amelyen a kortárs magyar fotográfia egy szeletével ismerkedhet meg a külföldi közönség. A kaleidoszkópszerű képet mutató tárlat tíz fiatal alkotó látásmódján keresztül, a jelen fotográfiájának változatos nyelvén és sajátos eszközeivel idézi fel a mai Magyarország sokszínűségét.

A válogatás a teljesség igénye nélkül, portrészerű megközelítéssel, egyfajta horizontális és vertikális keresztmetszetet kíván mutatni a magyar társadalomról, különös tekintettel a generációkra és azok kapcsolataira, élettereire. Ez a tág értelemben vett identitás-portré tehát nemcsak az embert, hanem vele együtt a környezetét is reprezentálja és így, befogadó barát narratívák mentén egyszerre szól az individuumról és a családról, közösségről, a hétköznapokról és az ünnepekről, a munkáról és a szabadidőről.

A különböző stílusban készült fotográfiák a társadalmi és egyéni élethelyzetek kontextusára építenek és ezen keresztül hivatottak feltérképezni a magyar jelent. Párhuzamosan alkalmazzák a specifikusan helyi, illetve nemzetközileg is működő és érthető vizuális szimbolikát. Portrékat láthatunk, emberekről és tájakról, városokról és otthonokról, reprezentálva a tízmillió lakost számláló ország arcképének töredékét. Ezek a képek arról is tanúskodnak, hogy a fotográfia az egyik legtökéletesebb médium a kortárs tér és idő dokumentálására, megismerésére és megismertetésére.

A kiállításon bemutatott munkák alkotói mindannyian az egyik legjelentősebb magyar állami elismerés, a jövőre húsz éves múltra visszatekintő Pécsi József Fotográfiai Ösztöndíj 2000 és 2010 közötti díjazottai közül kerültek ki. A Közép-Kelet-Európától több ezer kilométerre megrendezett tárlaton a szerteágazó megközelítéssel készített sorozatok dialógusa által megjelenő képi világ szinkronizálva mutatja be, hogyan is látják és akarják láttatni a fiatal magyar művészek szülőföldjüket – milyen is az élet a rendszerváltás utáni Magyarországon. Képeikkel egyfajta vizuális leltárt törekszünk itt bemutatni, mely az érdeklődés középpontjába helyezi nemzeti identitásunkat és általában a kortárs magyar vizuális kultúrát.

Kurátor: Stenczer Sári

Barakonyi Szabolcs (1976, Budapest)
Tébánya - Children of the Spoil-bank, 2006- 2007
Tébánya, Bányászváros bánya nélkül
Barakonyi Szabolcs Tébánya című sorozata egy a kommunizmusban falvak helyére felépített, mára már sem munkát, sem szórakozást nem kínáló bányaváros kallódó fiataljainak életének pillanatképeivel szembesít minket. Ezek a tinédzserek archetípusai a kelet-európai blokk értelmét vesztett iparvárosaiban, a rendszerváltás után született új nemzedéknek. A mindennapjaikról készült képeket a nyugati kultúrát ismerő, de ötvenes évekbeli díszletekben élő individuumok reménytelensége és nihilje éppúgy átjárja, mint fiatalságuk vagy életerejük benyomása.
http://barakonyi.com

Dezső Tamás (1978, Budapest)
Magyar lóversenysport - Hungarian Horseracing, 2004
Dezső Tamás sok évig hivatásos fotóriporterként dolgozott, munkájával megannyi elismerést és díjat szerzett mind Magyarországon, mind külföldön. Sorozatai a társadalom zárt köreibe kalauzolják nézőjüket, bepillantást engednek a velünk párhuzamos életek pillanataiba éppúgy, mint hosszú történetekbe. A 2004-ben bezárt és lebontott budapesti Lóversenypálya végnapjairól készített felvételei egy 180 évig virágzó, polgári szórakozás elsorvadásáról szólnak – tágabban az értékek és a szabadidős tevékenységek harmadik évezredbeli átírását és egy nagyvilági életforma eltűnését szemléltetik.
www.tamasdezso.hu

Elek Judit Katalin (1977, Budapest)
ANTITABU, Önarcképek 2002-2010
ANTITABOO, Self-portraits from 2002-2010
A kortárs technológiák segítségével egyre több ember teszi publikussá magánéletét illetve reprezentálja önmagát nap mint nap. Elek Judit számára is ez egy szükségesség, egyfajta mindennapi betevő: de ő ráadásként tudatosan keresi alteregóit és válogatja hozzá a díszletet. A fotográfus objektívjén keresztül hol kevésbé, hol erősebben torzul a mutatott kép és az általános intim hangvétel által a töredékeken keresztül bepillantást nyerhetünk egy idegen állandóan változó mikrokozmoszába.
http://www.1day1photo.com
http://www.fotografus.hu/hu/fotografusok/elek-judit-katalin

Erdei Krisztina (1976, Szeged)
Szinglik, 2004- 2009
Erdei Krisztina környezetének fragmentumait keserédes képekben rögzíti, kifejezése szerint a „mindennapok geográfiáját” igyekszik megrajzolni ezzel. A kiállításra válogatott képeiben mintha a groteszk véletlenek és észrevétlen semmiségek hivalkodnának egymással. Az élet adta, formálta jelenetek snapshot jellegű rögzítése és az ad hoc-nak tűnő kompozíció egyaránt eljuttat minket ahhoz, hogy a hétköznapok banalitásán, másokon és ezáltal saját magunkon is mosolyogjunk.
http://www.fotografus.hu/hu/fotografusok/erdei-krisztina

Fabricius Anna (1980, Budapest)
Magyar szabvány -Hungarian Standard, 2006
Hentes, postás, ellenőr vagy tűzoltó - még egy gyerek is felismeri őket, ha egy másik országban jár. Fabricius Anna a legbanálisabb szakmák képi megfogalmazását tette sorozatának tárgyává, az összehasonlítás lehetőségének alapjává, ahol a nézők meglelhetik az azonosságokat és a különbségeket. A megrendezett (staged) fotográfia itt furcsa, vidám de egyben zavarba ejtő képet eredményez: az uniformizálásnak a háttérrel és a testtartásokkal felerősített jellege a szakma jelmeze mögött élő személyekre vonatkoztatható kérdéseket vet fel.
http://www.fabriciusanna.com

Gáldi Vinkó Andrea (1982, Budapest)
Hősök - Heroes 2009
Gyerekként minden lehetséges. Konstansan élhetünk egy színesebb, vidámabb, gondtalanabb, szuperhősökkel és kitalált sztárokkal benépesített világban és kiválaszthatjuk az éppen kedvünknek legmegfelelőbb ruhát is. Gáldi Vinkó Andrea erre a sokak által elfeledett mesevilágra emlékeztet minket. Munkáiban benne találjuk az igazi szabadságot, de az élet kegyetlen oldalát is, a fogyasztói kultúra mítoszainak mímelésében. Vajon a bohóc mögött ott lapul már a jövendő felnőtt?
http://www.andigv.com

Kudász Gábor Arion (1978, Budapest)
Turisták a tájban – Tourists in Environment, 2003-2008
Különböző csoportosulások képezik Kudász Gábor Arion Turisták című sorozatának témáját, mely nagyméretű, a részletek megfigyelését is lehetővé tévő fotográfiáiban a tömeg és individuum örökös harcának ambivalenciájára világít rá. Kudász már régóta konzekvens képalkotói folyamattal örökíti meg az általunk elfoglalt és módosított tájat - jelen sorozatában azonban az ember kapja a fő és mellékszerepet egyben. A szociális térként funkcionáló helyszíneken a természet szinte megszűnik létezni, átadta helyét elfoglalójának.
http://www.arionkudasz.com

Surányi Miklós (1976, Budapest)
Gazdátlan játékok - Abandonned Toys, 2005-2006
Surányi Miklós sorozata olyan, mintha egy gyermek lerajzolta volna kedvenc játékait. A fotográfiákon formás masinák, vidám alakzatok és színek dominálnak – idézve a homo ludens kifejezés örökérvényűségét. A portrészerű kompozíciókon a föszereplőket mindannyian ismerjük, vagy legalábbis hasonlítanak « ismerőseinkre ». A kiválasztott élettelen alanyok itt a fotográfia médiuma által vannak reprezentálva és talán felébresztik nézőjükben, hogy ő is megtalálhatja még elhagyott játékait, ha olyan figyelmes, mint a fotográfus.
http://www.snap.hu

Szabó Sarolta (1975, Budapest)
Kísérleti lakótelep - Experimental Housing Estate, 2003
A világ nagyvárosai tele vannak lakótelepekkel, ahol az emberek – talán éppen a túlzott közelség végett – teljes elszigeteltségben élnek egymástól. Ezek a tervezett, formailag ismétlődő és lakótérben szűkös építészeti monstrumok részleteikben és leegyszerűsített ábrák vagy rajzok formáiban láthatóak Szabó Sarolta konceptuális, kutatással megelőzött sorozatában. A fotográfus – aki szintén lakótelepen nőtt fel - a kapcsolatfelvétel helyett az individuumok élettereinek részleges, leíró bemutatása mellett az épített környezetet leegyszerűsítve, elidegenítve jeleníti meg munkáiban.
http://domesticinfelicity.com

Szász Lilla (1977, Budapest)
Aranykor - Golden Age, 2004
Szász Lilla az idősebb korosztály, az öregek otthonának lakóiról készített egy színes, lényegre törő sorozatot, mellyel az egyedül maradtakra hívja fel figyelmünket. A portrék alanyai esetlenül állnak azzal az objektívvel szemben, mely már nem azt a képet mutatja róluk, melyre emlékezni szeretnének, hanem amelyikkel az őket körülvevő társadalom sem akar szembenézni. Ezért fordítja el lencséjét a fotográfus is a tárgyak, a csendéletek világára – mely arc nélkül mesél egy múltról, több történetről és még több megélt szeretetről.
http://www.szaszlilla.com

fotó: Stenczer Sári