2014
Aura, Index, Punctum
Szilágyi Sándor fotóelméleti vitasorozata
A rendezvénysorozaton közreműködik: Bozó Andrea színművész
1. előadás
2014. március 4. kedd 18:30
Az előadó által
összeállított
ajánlott irodalom
[letölthető pdf]
Funkcionális vagy experimentális fotográfia?
Vilém Flusser a fotót terjesztő apparátusokról.
Vitapartner: Tillmann József
Vilém Flusser (1920-1991) A fotográfia filozófiája című könyvében kétfajta fotóst különböztet meg.
Egyik a funkcionárius, aki a képkészítő és - terjesztő apparátusokkal játszik, vagyis kiszolgálja a posztindusztriális társadalom képéhségét.
A másik az experimentális fotós, aki viszont az apparátusok ellen játszik. Az első szakmányban gyártja a semmitmondó, egymást ismételgető, sablonos képeket, a másik viszont arra törekszik, hogy informatív képeket hozzon létre.
Mi köze van mindennek a szabadsághoz, az emberi civilizációhoz és a mostani kultúránkhoz? Tillmann József segítségével ezt próbálom kideríteni.
A beszélgetéshez fölhasznált idézeteket Bozó Andrea színművész tolmácsolja a közönségnek.
2. előadás
2014. március 18. kedd 18:30
Az előadó által
összeállított
ajánlott irodalom
[letölthető pdf]
A fotó: ikon vagy index? Kód nélküli vagy mégis inkább kódolt üzenet?
A „pillanatkép” valóban a pillanat képe-e?
Charles Sanders Peirce jeltipológiája, Roland Barthes és Ernst H. Gombrich képnyelvészete.
Vitapartner: Horányi Özséb
A fotó mibenlétéről folytatott diskurzus vissza-visszatérő dilemmája, hogy a fotó vajon index-e (a valóság lenyomata), vagy a többi képhez hasonlóan ikon (képmás). A fogalompár bevezetője, C. S. Peirce szerint index – Horányi Özséb szerint viszont inkább ikon. Szerintem meg… – de ez majd kiderül a beszélgetésből. Mint ahogyan az is, hogy igaz-e Roland Barthes kijelentése, miszerint a fotó „kód nélküli üzenet”. Egyáltalán: valóban ezt gondolta-e Barthes a fotóról? És hogy hányadán állunk a „fotó = az ellesett pillanat” közhelyével. Mit gondolt Gombrich a fotó pillanatnyiságáról? És a mozgás állóképi ábrázolásáról? És a fotografikus portré hitelességéről?
Az előadás során vitapartneremmel: Horányi Özséb professzorral a fotográfiáról való gondolkodás fönti alapkérdéseit próbáljuk meg tisztázni – vagy legalábbis azt érzékeltetni: mik is volnának valójában ezek az alapkérdések.
A beszélgetéshez fölhasznált idézeteket Bozó Andrea színművész tolmácsolja a közönségnek.
3. előadás
2014. április 1. kedd 18:30
Az előadó által
összeállított
ajánlott irodalom
[letölthető pdf]
Mi is valójában az aura? És mi is történt vele pontosan?
Walter Benjamin messianisztikus kultúrakritikája és a fotó.
Vitapartner: Radnóti Sándor
Mit gondoljunk ma Benjamin immár nyolc évtizede megfogalmazott próféciáiról? Igaznak bizonyult-e az alaptétele, miszerint a technikai sokszorosítás korszakában megszűnik a műalkotások aurája? Egyáltalán: valóban ezt állította-e Benjamin? S ha igen, akkor vajon pozitív vagy negatív értékítéletet társított-e hozzá? S mennyiben helytálló az a kép, melyet a fotográfia történetéről fölvázolt? Egyáltalán: a fotográfiáról szólván valóban a fotográfia érdekelte, vagy valami egészen más? Beszélgetőtársammal, Benjamin monográfusával, Radnóti Sándorral ennek próbálunk meg utánajárni.
A beszélgetéshez fölhasznált idézeteket Bozó Andrea színművész tolmácsolja a közönségnek.
4. előadás
2014. április 15. kedd 18:30
Az előadó által
összeállított
ajánlott irodalom
[letölthető pdf]
Függelék
[letölthető pdf]
Punctum vagy Studium? Melyik mire jó? Egy kiherélt fotóelméleti sztenderd. Roland Barthes szubjektív fenomenológiája.
Vitapartner: Angyalosi Gergely
„A Világoskamra a legszebb írás, ami a fotográfiáról született, s alighanem az is marad az idők végeztéig” – írom a Vince Kiadónál hamarosan megjelenő A fotográfia elméletei című könyvemben. Sajnos, a magyar olvasó viszont kénytelen beérni egy megcsonkított kiadással. A könyvből kimaradt a Tartalomjegyzék, a Felhasznált irodalom, a kötet nyitó képe, Barthes széljegyzetei és még sok egyéb. (Ezeket lásd az Ajánlott irodalom alatt.)
Angyalosi Gergely, Barthes monográfusa segítségével próbáljuk legalább jelezni a Világoskamra gazdag szellemi forrásvidékeit: Sartre egzisztencializmusa, Lyotard fenomenológiája, a korabeli tanatológiai irodalom, a zen buddhizmus stb. S közös erővel próbáljuk majd kideríteni, hogy végül is miről szól ez a kis könyv. A fotográfiáról? De vajon milyen fotográfiákról – s miért épp azokról? Vagy mégis inkább Barthes halott anyjáról? Vagy éppen Barthes homoszexualitásáról? S végül próbáljuk kideríteni: mit is jelent valójában Barthes elhíresült kategóriája, a punctum.
A beszélgetéshez fölhasznált idézeteket Radácsi Gabriella színművész tolmácsolja a közönségnek.
5. előadás
2014. április 29. kedd 18:30
Az előadó által
összeállított
ajánlott irodalom
[letölthető pdf]
Digitális fotó? Nem inkább számítógép generálta kép?
Vitapartner: Szegedy-Maszák Zoltán
Létezik-e olyan, hogy „digitális fotográfia”? Másképpen fogalmazva: érdemes-e az új, digitális állóképkészítési technikát a fotográfia helyettesítőjeként felfognunk? Pontosítsuk a kérdést: mely területeken érdemes – és melyeken nem? Nem azoknak van-e igazuk, akik a számítógép generálta képet (CGI – Computer Generated Image) valóban egy új médiumnak látják, s ekként üdvözlik? S ha igen: mik a CGI elvi, esztétikai újdonságai?
Beszélgetőtársam, Szegedy-Maszák Zoltán segítségével ezeknek a kérdéseknek igyekszünk utánajárni – s azt bemutatni: hogyan jelentkeznek ezek a dilemmák a kortárs képzőművészek munkában.
A beszélgetéshez fölhasznált idézeteket Bozó Andrea színművész tolmácsolja a közönségnek.
