Maison Européenne de la Photographie Teremtett valóság a kortárs francia fotográfiában Válogatás a párizsi Európai Fotóház gyűjteményéből 2002. 12. 17. - 2003. 02. 16. Megnyitó: 2002. december 17. 17.00
Pascal Hoël: Művészet és színlelése

Alain Bublex
Lyon, 1961
Lyonban él és dolgozik

Alain Bublex képzőművészeti főiskolákkal való sikertelen kísérletei után a Renault gyár ipari formatervezője lesz. Azzal az ötlettel lát a munkához, hogy a művészetet „beviszi a gyárba”.
Még mindig elégedetlenül fog Glooscap tervezésébe. Glooscap fiktív város, utópisztikus építmény (etimológiai értelemben: „sehol nincs jelen”), s ennek az archívumát még ma is folyamatosan táplálja, kiegészíti. Glooscap létezik, bár nem mint ideális város, hanem mint reális terület: tervrajzok, fotók, dokumentáció és különböző ábrák szintjén.
Később Bublex kizárólag a művészetnek szenteli magát, és egy ma már divatjamúlt, de a technikai forradalom korában korszerű jármű alapján 6 modellt tervez a 30-as évek aerodinamikai kutatásainak hangulatában.
A mű, Aerofiat, magában foglalja a koncepciót bemutató dokumentációt - rajzokat, festményeket, fotókat és videókat -, valamint magát a járművet is.
Hibrid tárgy, amely űrt tölt be az automobil történetében vagy a jövő prototípusa? Ez Bublex művészetének kétértelműsége. Bublex az automobilt nem mint közlekedési eszközt, hanem mint a gondolkodást gerjesztő gépezetet tekinti, és sokkal jobban érdekli, hogy találmánya milyen reakciót vált ki az emberekből, mint maga a tárgy.
Milyen helyet tölt be egy új találmány, amint normává válik?
Az innováció nem a múltról alkotott képeinkből ered?
A fikción túl, Alain Bublex egyszerre alkot múltban és jövőben, művészetének helye és ideje megtagadja a modernitást, és hangsúlyozza, hogy egy terv akkor is létezik, ha a tervezett tárgy nem valósul meg. Alain Bublex egyszerre szociológus, feltaláló, vállalkozó és művész.
„Egy dolog biztos, és ez az, ami engem is foglalkoztat: az újítások mindenkit érdekelnek. [...] De az emberek nem a földben ásó embereket, sem az agyagot vagy a betonkeverőt figyelik, hanem a világot, amelyet a találmány megváltoztat.”

I.C.