Maison Européenne de la Photographie Teremtett valóság a kortárs francia fotográfiában Válogatás a párizsi Európai Fotóház gyűjteményéből 2002. 12. 17. - 2003. 02. 16. Megnyitó: 2002. december 17. 17.00
Pascal Hoël: Művészet és színlelése

Patrick Tosani
Boissy-l’Aillerie, 1954
Montrouge-ban él és dolgozik

Patrick Tosani építészeti tanulmányainak befejezése óta (1973-1979) minden idejét a fotográfiának szenteli. Gyakran vesz részt nemzetközi kiállításokon. 1997-ben Nièpce-díjat kapott.
Pályafutásának legelejétől kezdve térábrázolással foglalkozik, és az esztétikai kérdéseket a technikai problémák felvetésén keresztül közelíti meg. Képeit hamar nagy formátumban készíti, finom játékot játszva a nagyítás kínálta lehetőségekkel. Művei szigorúan megtervezettek, a tárgyak kétértelműségét járják körbe.
Első sorozatait a 80-as években készíti; ezek részben konstruált, részben narratív fotográfiák. Később figyelme a dolgok felülete felé fordul, monumentálisra nagyít fel egyszerű formájú hétköznapi használati tárgyakat, amelyek a gigantikum által új jelentést kapnak. Művészeti kutatómunkáját a különleges céloknak megfelelő újabb és újabb dolgok kiválasztása irányítja.
Portrék című sorozatában (1985) egy braille-jelekkel teleírt papírra életlen, néhány fénysávra redukált portrékat vetít.
A Maszkok című sorozatban pedig (1999), csakúgy, mint legelső munkáiban, a tárgy még a felvétel készítése előtt átalakul. A ruhadarabok, jelen esetben a nadrágok, ragasztó segítségével keményre szilárdulnak. Tárgy-szobrok lesznek, amelyeket Tosani azután vízszintesen fényképez le. Belülről nézve a nadrágok maszk formáját öltik. Valójában a nézőpont megválasztása váltja ki a plasztikus hatást és irányítja a figyelmet a hiányzó testre.

“Mit mond ez a különös maszk? Persze, hogy a testről akar beszélni, hiszen éppen annak a leképezése - vagy legalábbis egy részének. A fotográfiának éppen abban rejlik a hatalma, hogy természetesen képes előidézni ezt a finom jelentésbeli csúsztatást, mivel alapanyaga a valóságosból származik, s mégis átalakul.”

P.H.